időjárás előrejelzés

Az átlagosnál jóval melegebb hétkezdet után – hétfőn, a legmelegebb órákban országszerte 25 fok köré emelkedett a hőmérséklet – kedden egy markáns hidegfront hoz több fokos lehűlést a Kárpát-medencébe. Kedden már a front előtt, a délelőtti órákban dél felől beborul az ég, és többfelé várható eső, zápor, majd késő délután a hidegfront is megérkezik, amely csak lassan halad át felettünk – a Tiszántúlon még szerdán, kora délután is borongós, esős időre számíthatunk.

"Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget" és "Sándor napján megszakad a tél" - áll a népi mondókákban. Mivel az idén az ország egy részén szinte "elmaradt" a tél, hótakaró pedig nem is alakult ki, így a tavasz pontos beköszöntét nem könnyű megállapítani. 

A tavaszi felmelegedés már napok óta beindult, a természet és a növények is elkezdtek fejlődni. A tavaszi pollenszezon is javában tart, a mogyoró, az éger, a kőris és a tiszafafélék virágpora található meg nagyobb mennyiségben a levegőben. 

Március első hétvégéjén nem csak a naptár szerint, de végre a valóságban is beköszöntött hazánkban a tavasz. 6-án, péntektől ugyanis anticiklon helyezkedik fölénk, és a frontmentes idő a jövő hét közepéig – egészen pontosan 11-ig, szerdáig – még biztosan kitart. Ráadásul erősödik a nappali felmelegedés is, az átlagosnál több fokkal enyhébb időben a jövő hét közepén akár 15 fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála.

Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen is ér véget a szokatlanul meleg idő. Április 16-án, csütörtökön volt az idei évben az első igazi "nyári nap" – vagyis amikor szinte az egész országban 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, csak a Balaton partján és a magasabb hegycsúcsokon volt hűvösebb. Ez azt jelentette, hogy a sokéves átlagnál nagyjából 10-12 fokkal magasabb hőmérsékleteket mérhettünk csütörtökön! Ezen a napon ugyanis átlagosan 16-17 fokos maximumhőmérsékletek voltak jellemzőek az elmúlt évtizedekben.

Idén március 20-án, magyar idő szerint este 23 óra 46 perckor az északi féltekén megkezdődik a csillagászati tavasz, ez ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A déli féltekén ez az időpont értelemszerűen a csillagászati ősz kezdetét jelöli. Ebben az időpontban a Nap pontosan 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezen a napon az egész Földön ugyanannyi ideig tart.

Emlékezetes, régen nem látott vihar tombolt 2015. június 9-én, kedden a fővárosban. Egy tőlünk északra hullámzó frontálzóna előterében nedvesebb, labilisabb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. Ez az ilyenkor már nagyon erős besugárzással együtt erőteljes gomolyfelhő-képződést eredményezett: először a Siófok-Pécs vonal mentén, majd a fővárostól keletre is rendkívül intenzív, később vonalba rendeződött zivatarcellák pattantak ki egymás után.

Péntek reggelre ónos esőt hozott egy hidegfront, estétől pedig kettősfrontból kezdett vegyes halmazállapotú csapadék hullani. Rögtön utána, szombat hajnalban már erőteljes melegfront éri el hazánkat nyugat felől, ami ismét többfelé okozhat kiadós esőt. A melegfrontot vasárnap hajnalban már markáns hidegfront követi - ezt a fronthelyzetet már mi is alig tudjuk követni. 

A csütörtöki egész napos fagyot pénteken nyugaton +10 fok váltotta fel, szombaton pedig akár 15, 16 fok is lehet abban a térségben. Mindehhez erős, olykor viharos nyugati szél társul. 

A napok óta felettünk hózódó kettősfrontnak köszönhető az a ritka hőmérséklet-különbség, ami hazánk nyugati és keleti tájai között alakult ki délutánra. Míg a Dunántúlon az esős időben többfelé csak 5 fokot mutattak a hőmérők, addig Hajdúszoboszlón kihelyezett mérőállomásunkon már csaknem 18 fok volt! Közben arrafelé a nap is kisütött, igazi tavaszias hangulatot csempészve az ott élők szürke hétköznapjaiba.

A Bakonyban és a Balaton környékén hétfő reggelig hófúvások lesznek jellemzőek, akinek nem muszáj, ne keljen útra!

Vasárnap estére a Dunántúlon sokfelé esett 10-15 cm hó, de a Bakonyban többfelé mértek 20-25 centiméteres hóvastagságot is! Éjszaka egyre több helyen megszűnik a csapadék, hétfő hajnalban inkább már csak a középső országrészben és délen lehet gyenge havazás, hószállingózás.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor "megijed", és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát - azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.