Rekordhoz közeli minimumon az északi jégsapka

Az Északi-sarkot övező jégtakaró, bár kevésbé intenzív olvadást mutatott az idén, mint az elmúlt két évben, a csökkenő tendencia azonban továbbra is fennmaradt. A jégsapka a harmadik legkisebb kiterjedését érte el az idei nyáron.

Az északi-sarki régióban a jégtakaró kiterjedése a múlt héten, szeptember 12-én érte el minimumát. Ekkor 5,1 millió négyzetkilométernyi területet borított jégfelszín. A coloradoi Nemzeti Hó és Jég Adat Központ jelentése szerint jelenleg már növekedni látszik a jég mennyisége, ahogy a sarkvidéken megkezdődött az éves lehűlési periódus.

Az arktikus jégsapka kiterjedése az elmúlt évek nyári időszakában. Feketével az 1979-2000 közötti átlag, szaggatottal a 2007-es, sötétkékkel a 2008-as, világoskékkel az idei állapot.

Az arktikus jégsapkák kiterjedését 1979 óta követik nyomon műholdas mérések segítségével. Az idei évben mért szint 20 százalékkal maradt alatta a 30 éves átlagos nyári minimális jégborítottságnak, és 24 százalékkal volt kisebb, mint az 1979 és 2000 közötti átlagérték.

A jégtakaró kitejedése 2009. szeptember 12-én (fehér). Rózsaszín vonallal az erre a napra vonatkozó átlagos méret 1979 és 2000 között. A kereszt a földrajzi Északi-sarkot jelöli.

Az idei nyár folyamán a tengeri jég közel kétharmadával csökkent a márciusi maximumhoz képest. Összehasonlításképpen, az 1980-as és 1990-es években a nyári minimum átlagosan körülbelül a fele volt a téli értékeknek. A legnagyobb csökkenést 2007 szeptemberében mérték, 2008-ban már valamivel kisebb csökkenést tapasztaltak, míg az idei minimum sorban a harmadik volt. A kutatók azonban nem gondolják úgy, hogy ez az enyhe növekvő tendencia az elkövetkező években megmarad.

Az arktikus jégsapkák fontos szerepet játszanak a földfelszíni hőmérséklet szabályozásában, hiszen nagy albedójuk révén a napsugarak többségét visszaverik a világűr felé, ezáltal érvényesítve hűtő hatásukat. A jégtakaró olvadásával azonban egyre nagyobb, sötétebb óceáni felület kerül felszínre, amely több napsugárzást nyel el, és így erősíti a globális felmelegedést.

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.