Rekordhoz közeli minimumon az északi jégsapka

Az Északi-sarkot övező jégtakaró, bár kevésbé intenzív olvadást mutatott az idén, mint az elmúlt két évben, a csökkenő tendencia azonban továbbra is fennmaradt. A jégsapka a harmadik legkisebb kiterjedését érte el az idei nyáron.

Az északi-sarki régióban a jégtakaró kiterjedése a múlt héten, szeptember 12-én érte el minimumát. Ekkor 5,1 millió négyzetkilométernyi területet borított jégfelszín. A coloradoi Nemzeti Hó és Jég Adat Központ jelentése szerint jelenleg már növekedni látszik a jég mennyisége, ahogy a sarkvidéken megkezdődött az éves lehűlési periódus.

Az arktikus jégsapka kiterjedése az elmúlt évek nyári időszakában. Feketével az 1979-2000 közötti átlag, szaggatottal a 2007-es, sötétkékkel a 2008-as, világoskékkel az idei állapot.

Az arktikus jégsapkák kiterjedését 1979 óta követik nyomon műholdas mérések segítségével. Az idei évben mért szint 20 százalékkal maradt alatta a 30 éves átlagos nyári minimális jégborítottságnak, és 24 százalékkal volt kisebb, mint az 1979 és 2000 közötti átlagérték.

A jégtakaró kitejedése 2009. szeptember 12-én (fehér). Rózsaszín vonallal az erre a napra vonatkozó átlagos méret 1979 és 2000 között. A kereszt a földrajzi Északi-sarkot jelöli.

Az idei nyár folyamán a tengeri jég közel kétharmadával csökkent a márciusi maximumhoz képest. Összehasonlításképpen, az 1980-as és 1990-es években a nyári minimum átlagosan körülbelül a fele volt a téli értékeknek. A legnagyobb csökkenést 2007 szeptemberében mérték, 2008-ban már valamivel kisebb csökkenést tapasztaltak, míg az idei minimum sorban a harmadik volt. A kutatók azonban nem gondolják úgy, hogy ez az enyhe növekvő tendencia az elkövetkező években megmarad.

Az arktikus jégsapkák fontos szerepet játszanak a földfelszíni hőmérséklet szabályozásában, hiszen nagy albedójuk révén a napsugarak többségét visszaverik a világűr felé, ezáltal érvényesítve hűtő hatásukat. A jégtakaró olvadásával azonban egyre nagyobb, sötétebb óceáni felület kerül felszínre, amely több napsugárzást nyel el, és így erősíti a globális felmelegedést.

Hírek, érdekességek

Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.