Rekordhoz közeli minimumon az északi jégsapka

Az Északi-sarkot övező jégtakaró, bár kevésbé intenzív olvadást mutatott az idén, mint az elmúlt két évben, a csökkenő tendencia azonban továbbra is fennmaradt. A jégsapka a harmadik legkisebb kiterjedését érte el az idei nyáron.

Az északi-sarki régióban a jégtakaró kiterjedése a múlt héten, szeptember 12-én érte el minimumát. Ekkor 5,1 millió négyzetkilométernyi területet borított jégfelszín. A coloradoi Nemzeti Hó és Jég Adat Központ jelentése szerint jelenleg már növekedni látszik a jég mennyisége, ahogy a sarkvidéken megkezdődött az éves lehűlési periódus.

Az arktikus jégsapka kiterjedése az elmúlt évek nyári időszakában. Feketével az 1979-2000 közötti átlag, szaggatottal a 2007-es, sötétkékkel a 2008-as, világoskékkel az idei állapot.

Az arktikus jégsapkák kiterjedését 1979 óta követik nyomon műholdas mérések segítségével. Az idei évben mért szint 20 százalékkal maradt alatta a 30 éves átlagos nyári minimális jégborítottságnak, és 24 százalékkal volt kisebb, mint az 1979 és 2000 közötti átlagérték.

A jégtakaró kitejedése 2009. szeptember 12-én (fehér). Rózsaszín vonallal az erre a napra vonatkozó átlagos méret 1979 és 2000 között. A kereszt a földrajzi Északi-sarkot jelöli.

Az idei nyár folyamán a tengeri jég közel kétharmadával csökkent a márciusi maximumhoz képest. Összehasonlításképpen, az 1980-as és 1990-es években a nyári minimum átlagosan körülbelül a fele volt a téli értékeknek. A legnagyobb csökkenést 2007 szeptemberében mérték, 2008-ban már valamivel kisebb csökkenést tapasztaltak, míg az idei minimum sorban a harmadik volt. A kutatók azonban nem gondolják úgy, hogy ez az enyhe növekvő tendencia az elkövetkező években megmarad.

Az arktikus jégsapkák fontos szerepet játszanak a földfelszíni hőmérséklet szabályozásában, hiszen nagy albedójuk révén a napsugarak többségét visszaverik a világűr felé, ezáltal érvényesítve hűtő hatásukat. A jégtakaró olvadásával azonban egyre nagyobb, sötétebb óceáni felület kerül felszínre, amely több napsugárzást nyel el, és így erősíti a globális felmelegedést.

Hírek, érdekességek

Országos eső indult szerda délután
2014. július 30-án szerdán markáns kettősfront érte el hazánk térségét. A zivatarok várhatóan országszerte jelen lesznek egészen péntekig. Az extrém időjárásnak extrém élettani hatásai vannak. Cikkünk humánmeteorológiai tartommal olvasható.
Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.
Enyhülő időben romlik a figyelem
Október második hetében lassú enyhülés veszi kezdetét térségünkben. Növekszik a napi hőingás mértéke, a melegfront jellegű időben pedig sokak körében csökken a figyelem, romlik a koncentrálóképesség. Humánmeteorológia.