Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon

A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.

Az idei hurrikánszezont több
szempontból is rekorderként fogják emlegetni. Szerencsére ezúttal nem a
hatalmas anyagi károkra és halálos áldozatokra, hanem a kiemelkedően gyenge
intenzitású trópusi viharokra fogunk emlékezni.

Az 1981-2010 közötti időszakot
tekintve átlagosan 12 trópusi vihar jön létre egy teljes atlanti hurrikánszezon
alatt. Ezek közül 6-7 erősödik hurrikán fokozatúvá és közülük 2 az, amelyik
nagy intenzitásúvá fejlődik (azaz a Saffir-Simpson-féle hurrikánerősségi skálán
3, vagy afölötti kategóriájú besorolást kap). Idén ugyan összesen 13 trópusi
ciklon keletkezett az atlanti térségben, viszont csak kettő érte el a hurrikán
kategóriájú besorolást – ilyen 1982 óta nem fordult elő. Ráadásul ezek közül
egyikből sem lett „nagy intenzitású” hurrikán, csak 1-es kategóriájúak voltak –
utoljára 1968-ban volt ilyen alacsony a maximális intenzitás egy adott évben.

A 2013-ban az atlanti térségben
előforduló trópusi ciklonok pályája. A jobb felső sarokban az egyes viharok
legnagyobb intenzitásakor mért szélsebességek (csomóban, 1 csomó ~ 2 km/óra) és
a bennük mért legalacsonyabb légnyomás-értékek (millibar-ban).

Az év elején közel az összes
előrejelzést készítő csoport viszonylag egységes következtetést vont le: az
idei szezon nagyon aktív lesz. Mindannyian átlagosan 7-9 hurrikánt, és az
átlagosnál mintegy másfélszer nagyobb, a hurrikánok keletkezését elősegítő
energia felhalmozódását jelezték előre. Csak az Európai Középtávú Előrejelző
Központ (ECMWF) által kiadott prognózis várt az átlagosnál gyengébb
intenzitást, ők 6-7 hurrikán keletkezését vetítették előre.

Miért tévedtek ekkorát az idei
hurrikán-előrejelzések? Noha már vannak feltételezések, az adatok kiértékelése
még jelenleg is zajlik, ezért nincs egységesen elgogadott magyarázat, csupán
néhány feltevés. Alapvetően két fő oka lehet(ett) a rekord alacsony hurrikánintenzitásnak.
Az egyik a túl száraz levegő: az alacsony relatív páratartalom gyengítheti,
vagy akár meg is szüntetheti a trópusi viharokat. A második lehetséges ok a
túlzottan stabil levegő: idén az átlagos hőmérsékleti profil ebben a régióban
kevésbé kedvezett a viharok növekedésének és fejlődésének.

A szakértők szerint nem mondható
ki egyértelműen, hogy a globális felmelegedés lenne az oka annak, hogy a
trópusi ciklonok intenzitása évről-évre egyre nagyobb eltérést mutat.

A 2014-es atlanti hurrikánszezon hivatalosan
nagyjából fél év múlva, június 1-jén kezdődik majd, és az első néhány hurrikán
az Arthur, Bertha és Cristobal névre fog hallgatni.

A 2013-ban az atlanti térségben létrejött
két hurrikán egyike: az Ingrid. (Forrás: wikipedia.org)


Forrás: washingtonpost.com

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.