Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon

A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.

Az idei hurrikánszezont több
szempontból is rekorderként fogják emlegetni. Szerencsére ezúttal nem a
hatalmas anyagi károkra és halálos áldozatokra, hanem a kiemelkedően gyenge
intenzitású trópusi viharokra fogunk emlékezni.

Az 1981-2010 közötti időszakot
tekintve átlagosan 12 trópusi vihar jön létre egy teljes atlanti hurrikánszezon
alatt. Ezek közül 6-7 erősödik hurrikán fokozatúvá és közülük 2 az, amelyik
nagy intenzitásúvá fejlődik (azaz a Saffir-Simpson-féle hurrikánerősségi skálán
3, vagy afölötti kategóriájú besorolást kap). Idén ugyan összesen 13 trópusi
ciklon keletkezett az atlanti térségben, viszont csak kettő érte el a hurrikán
kategóriájú besorolást – ilyen 1982 óta nem fordult elő. Ráadásul ezek közül
egyikből sem lett „nagy intenzitású” hurrikán, csak 1-es kategóriájúak voltak –
utoljára 1968-ban volt ilyen alacsony a maximális intenzitás egy adott évben.

A 2013-ban az atlanti térségben
előforduló trópusi ciklonok pályája. A jobb felső sarokban az egyes viharok
legnagyobb intenzitásakor mért szélsebességek (csomóban, 1 csomó ~ 2 km/óra) és
a bennük mért legalacsonyabb légnyomás-értékek (millibar-ban).

Az év elején közel az összes
előrejelzést készítő csoport viszonylag egységes következtetést vont le: az
idei szezon nagyon aktív lesz. Mindannyian átlagosan 7-9 hurrikánt, és az
átlagosnál mintegy másfélszer nagyobb, a hurrikánok keletkezését elősegítő
energia felhalmozódását jelezték előre. Csak az Európai Középtávú Előrejelző
Központ (ECMWF) által kiadott prognózis várt az átlagosnál gyengébb
intenzitást, ők 6-7 hurrikán keletkezését vetítették előre.

Miért tévedtek ekkorát az idei
hurrikán-előrejelzések? Noha már vannak feltételezések, az adatok kiértékelése
még jelenleg is zajlik, ezért nincs egységesen elgogadott magyarázat, csupán
néhány feltevés. Alapvetően két fő oka lehet(ett) a rekord alacsony hurrikánintenzitásnak.
Az egyik a túl száraz levegő: az alacsony relatív páratartalom gyengítheti,
vagy akár meg is szüntetheti a trópusi viharokat. A második lehetséges ok a
túlzottan stabil levegő: idén az átlagos hőmérsékleti profil ebben a régióban
kevésbé kedvezett a viharok növekedésének és fejlődésének.

A szakértők szerint nem mondható
ki egyértelműen, hogy a globális felmelegedés lenne az oka annak, hogy a
trópusi ciklonok intenzitása évről-évre egyre nagyobb eltérést mutat.

A 2014-es atlanti hurrikánszezon hivatalosan
nagyjából fél év múlva, június 1-jén kezdődik majd, és az első néhány hurrikán
az Arthur, Bertha és Cristobal névre fog hallgatni.

A 2013-ban az atlanti térségben létrejött
két hurrikán egyike: az Ingrid. (Forrás: wikipedia.org)


Forrás: washingtonpost.com

Hírek, érdekességek

Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.
Nem mindenhol maradt el a felhőszakadás augusztus 20-án
Egy hullámzó frontzónának köszönhetően idén sem volt unalmas augusztus 20-án az időjárás. Többfelé alakultak ki záporok, a déli, délkeleti és keleti megyékben zivtarok. Az előrejelzések szerint a fővárosra várt felhőszakadásnak is volt némi esélye, ez azonban elmaradt.
Elázhat, ha a szabadban nézi a VB döntőt!
2014. július 13-án vasárnap a délutáni óráktól kezdve zivatarok alakulnak ki hazánk nyugati felében. A fővárost várhatóan az esti órákban érik el az intenzív csapadékot adó cellák. A foci VB döntőt a szabadban nézők komolyan elázhatnak.