Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon

A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.

 

Az idei hurrikánszezont több szempontból is rekorderként fogják emlegetni. Szerencsére ezúttal nem a hatalmas anyagi károkra és halálos áldozatokra, hanem a kiemelkedően gyenge intenzitású trópusi viharokra fogunk emlékezni.

Az 1981-2010 közötti időszakot tekintve átlagosan 12 trópusi vihar jön létre egy teljes atlanti hurrikánszezon alatt. Ezek közül 6-7 erősödik hurrikán fokozatúvá és közülük 2 az, amelyik nagy intenzitásúvá fejlődik (azaz a Saffir-Simpson-féle hurrikánerősségi skálán 3, vagy afölötti kategóriájú besorolást kap). Idén ugyan összesen 13 trópusi ciklon keletkezett az atlanti térségben, viszont csak kettő érte el a hurrikán kategóriájú besorolást – ilyen 1982 óta nem fordult elő. Ráadásul ezek közül egyikből sem lett „nagy intenzitású” hurrikán, csak 1-es kategóriájúak voltak – utoljára 1968-ban volt ilyen alacsony a maximális intenzitás egy adott évben.

A 2013-ban az atlanti térségben előforduló trópusi ciklonok pályája. A jobb felső sarokban az egyes viharok legnagyobb intenzitásakor mért szélsebességek (csomóban, 1 csomó ~ 2 km/óra) és a bennük mért legalacsonyabb légnyomás-értékek (millibar-ban).

Az év elején közel az összes előrejelzést készítő csoport viszonylag egységes következtetést vont le: az idei szezon nagyon aktív lesz. Mindannyian átlagosan 7-9 hurrikánt, és az átlagosnál mintegy másfélszer nagyobb, a hurrikánok keletkezését elősegítő energia felhalmozódását jelezték előre. Csak az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) által kiadott prognózis várt az átlagosnál gyengébb intenzitást, ők 6-7 hurrikán keletkezését vetítették előre.

Miért tévedtek ekkorát az idei hurrikán-előrejelzések? Noha már vannak feltételezések, az adatok kiértékelése még jelenleg is zajlik, ezért nincs egységesen elgogadott magyarázat, csupán néhány feltevés. Alapvetően két fő oka lehet(ett) a rekord alacsony hurrikánintenzitásnak. Az egyik a túl száraz levegő: az alacsony relatív páratartalom gyengítheti, vagy akár meg is szüntetheti a trópusi viharokat. A második lehetséges ok a túlzottan stabil levegő: idén az átlagos hőmérsékleti profil ebben a régióban kevésbé kedvezett a viharok növekedésének és fejlődésének.

A szakértők szerint nem mondható ki egyértelműen, hogy a globális felmelegedés lenne az oka annak, hogy a trópusi ciklonok intenzitása évről-évre egyre nagyobb eltérést mutat.

A 2014-es atlanti hurrikánszezon hivatalosan nagyjából fél év múlva, június 1-jén kezdődik majd, és az első néhány hurrikán az Arthur, Bertha és Cristobal névre fog hallgatni.

 

A 2013-ban az atlanti térségben létrejött két hurrikán egyike: az Ingrid. (Forrás: wikipedia.org)

 

Forrás: washingtonpost.com

Hírek, érdekességek

Markáns hidegfront érkezett!
Július 8-án északnyugat felől egy markáns hidegfront érte el hazánk térségét, ezzel véget vetve a hosszú ideje tartó hőhullámnak. A hidegfrontnak köszönhetően közel 15 fokot hűlt a levegő, ez extrém módon igénybe vette szervezetünket.
Afrikai forróság után 15 fokos lehűlés
Perzselően indult a július, 7-én több melegrekord is megdőlt. A hőhullám szerdai, 37, 39 fokos tetőzése után pedig markáns hidegfront hozza meg a 15 fokos lehűlést. A front zivatarokkal jár, heves viharokra lehet számítani. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.