Kozmikus vihar a Föld körül

A kozmikus sugárzás extrém magas értéket ért el, ennél magasabbat nem mértek az elmúlt 50 év során. Asztronautáinkat veszélyes mértékű sugárzás érheti az űrben.

A sugárzás intenzitása már 2008-ban is az eddigi legnagyobbnak bizonyult, de ebben az évben közel 20%-kal mértek magasabb értéket. Ennek oka a naptevékenység 2007 óta tartó minimuma. A kutatók már régóta tudják, hogy ilyenkor nő a kozmikus sugárzás, de a naptevékenység nem volt még ilyen gyenge a modern időkben.

A galaktikus kozmikus sugárzás a Naprendszeren kívülről érkezik, és olyan szubatomi részecskékből - főleg protonokból és néhány nehéz nukleonból - áll, amelyeket a távoli szupernóva-robbanások energiája gyorsít közel fénysebességre. Amikor ezek a részecskék a Föld légkörével találkoznak, kölcsönhatások következtében másodlagos részecskék nagyenergiájú áramát keltik. Ez veszélyezteti a Föld körüli térségben dolgozó asztronauták egészségét, valamint akár egyetlen részecske is tönkretehet egy műholdat, ha szerencsétlenül talál el egy integrált áramkört.

A sugárzás ellen első védelmi vonalunk a Nap mágneses mezeje. Összes bolygónk a helioszférában található. Ennek forrása a Nap belsejében működő mágneses dinamó, méretét pedig a Napból kiáramló részecskék (napszél) kiterjedése adja. Amikor a kozmikus sugárzás részecskéi megpróbálnak bejutni, először át kell haladniuk a helioszféra külső rétegein, majd meg kell küzdeniük a belső területek erősebb mágneses terével, ami szétszórni igyekszik a betolakodókat. A Nap alacsony aktivitása esetén ez a természetes védőpajzs meggyengül, így a kozmikus sugárzás részecskéi nagyobb arányban érik el a Naprendszer belső részeit.

A Föld felszínén élők természetesen nincsenek veszélyben, mert bolygónk saját mágneses tere az atmoszférájával együtt elegendő védelmet nyújt a kozmikus sugarakkal szemben. A Naprendszer évszázadokkal ezelőtt már elszenvedett ennél jóval erősebb, legalább 200%-kal nagyobb sugárzást is. Ez onnan tudható, hogy amikor a sugárzás részecskéi a légkörbe jutnak, 10-es tömegszámú berillium izotópok keletkeznek, melyeket a sarki jég megőriz. Jégfuratok vizsgálatával az izotóp arányából a sugárzás fluxusa több, mint ezer évre visszamenőleg megbecsülhető.

Hírek, érdekességek

Esett a hó Kelet-Erdélyben
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka esett a hó Erdély keleti részén. A hó persze csak a magasabb hegyekben maradt meg napközben.
Többfelé volt jégeső szombaton
Szombat délután az ország nagy részén gomolyfelhők tornyosultak, sokfelé alakult ki záporeső, zivatar. Helyenként felhőszakadás, jégeső is előfordult.
Húsvétra kicsit változik az időjárás
A hosszú hétvégén marad az átlagosnál melegebb idő, de a levegő párásabbá válik, és néhol rövid zápor, zivatar sem kizárt. Igazi májusi időjárásban lesz részünk.
Kánikula van Franciaország délnyugati részén
Az év első jelentősebb hőhulláma érkezett meg Franciaországba. A délnyugati területeken már szerdán kánikula volt, és ez várhatóan szombatig így lesz. Spanyolországban pedig tombol a nyár.