Jégbe zárt tudás

Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!

Földünk éghajlata alapvetően két állapot közt változik. Vannak meleg, jégmentes periódusok és hideg szakaszok, amelyeket a jégkorszak névvel illetünk. Ilyenkor a Föld erősen eljegesedik a sarkok közelében, ami hatással van a növényzetre és a kőzetekre egyaránt. Jelenleg is egy ilyen periódusban van a Föld, amely 2 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Az eljegesedésnek és a felmelegedésnek is maradnak nyomai a kőzetekben, az üledékekben, de még a jégtakaróban is. Éghajlatjelző üledékes kőzeteknek hívjuk azokat a kőzeteket, amelyek egy-egy terület korábbi éghajlatáról szolgálnak információval. Ilyenek a sókőzetek, amelyek száraz, meleg körülményekre utalnak, vagy a kőszén, ahol viszont a meleg és nedves feltételek voltak uralkodók. A lösz hideg, száraz, míg a bauxit meleg és nedves (trópusi) éghajlaton keletkezik. Ezeket figyelembe véve és a kőzetek korát megvizsgálva képet kaphatunk nagyobb területek éghajlatáról.

A múltbeli klímáról a sarki jégsapkák is hordoznak információt: minél mélyebbről sikerül az Antarktisz jégéből mintát venni, annál régebbi időszakoknak az éghajlatáról kapunk képet. A jégbe fagyva ugyanis megőrződik a légkör összetétele, amiből következtetni lehet a Föld egykori éghajlatára.

Ez a 3 km-es jégfurat 800 000 évet ölel át, http://www.coolantarctica.com/

Cseppkövek és évgyűrűk vizsgálatával is nyerhetünk információt, de ezek már csak néhány száz évre kalauzolnak vissza minket az időben, és csupán a helyi klímát mutatják be. Nem feledkezhetünk meg a feljegyzésekről sem, ezek szintén a közelmúltról őriznek információkat, melyeket fenntartásokkal kezelnek, de felhasználnak a kutatók.

Hírek, érdekességek

Villámgyors volt ez a hidegfront
Február 8-án, vasárnap hajnali fél egykor megérkezett hazánkba egy rendkívül gyorsan mozgó, markáns hidegfront, ami már el is hagyta déli határainkat. A hét utolsó napján többfelé van havazás, hózápor, ami az erős, sokfelé viharossá fokozódó széllel ismét hófúvást okoz a Dunántúlon, csak indokolt esetben üljenek autóba!
Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?
Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.
Napokig tartó kettősfronti hatás terhel
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen hét elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az eddig is kimondottan enyhe január. Olvassa el, mire számíthat!
Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.