Jégbe zárt tudás

Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!

Földünk éghajlata alapvetően két állapot közt változik. Vannak meleg, jégmentes periódusok és hideg szakaszok, amelyeket a jégkorszak névvel illetünk. Ilyenkor a Föld erősen eljegesedik a sarkok közelében, ami hatással van a növényzetre és a kőzetekre egyaránt. Jelenleg is egy ilyen periódusban van a Föld, amely 2 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Az eljegesedésnek és a felmelegedésnek is maradnak nyomai a kőzetekben, az üledékekben, de még a jégtakaróban is. Éghajlatjelző üledékes kőzeteknek hívjuk azokat a kőzeteket, amelyek egy-egy terület korábbi éghajlatáról szolgálnak információval. Ilyenek a sókőzetek, amelyek száraz, meleg körülményekre utalnak, vagy a kőszén, ahol viszont a meleg és nedves feltételek voltak uralkodók. A lösz hideg, száraz, míg a bauxit meleg és nedves (trópusi) éghajlaton keletkezik. Ezeket figyelembe véve és a kőzetek korát megvizsgálva képet kaphatunk nagyobb területek éghajlatáról.

A múltbeli klímáról a sarki jégsapkák is hordoznak információt: minél mélyebbről sikerül az Antarktisz jégéből mintát venni, annál régebbi időszakoknak az éghajlatáról kapunk képet. A jégbe fagyva ugyanis megőrződik a légkör összetétele, amiből következtetni lehet a Föld egykori éghajlatára.

Ez a 3 km-es jégfurat 800 000 évet ölel át, http://www.coolantarctica.com/

Cseppkövek és évgyűrűk vizsgálatával is nyerhetünk információt, de ezek már csak néhány száz évre kalauzolnak vissza minket az időben, és csupán a helyi klímát mutatják be. Nem feledkezhetünk meg a feljegyzésekről sem, ezek szintén a közelmúltról őriznek információkat, melyeket fenntartásokkal kezelnek, de felhasználnak a kutatók.

Hírek, érdekességek

A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!
Rekord hosszú hőségriadó
2015 augusztusa a Magyarországon valaha volt leghosszabb hőségriadóval nyitott! Korábban még soha nem rendeletek el 11 napon át tartó riasztást, amiből 6 napon a legmagasabb fok van érvényben.
Tavaszi napéjegyenlőség pénteken
Idén március 20-ára esik a napéjegyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdetét is jelenti az északi féltekén.Érdekesség, hogy ezen a napon napfogyatkozást is megfigyelhetünk hazánkból!