Indul a téli időszámítás - óraátállítás

Vasárnap kezdetét veszi a téli időszámítás. Hajnali 3 órakor 1 órával vissza kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.

Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az
1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.

Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a
természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren,
amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és
valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával
előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1
órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát.
Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással,
de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi
okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.

Néhány napra felborulhat a bioritmus

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem
tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyén függő, de általában
néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás
idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat
tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat.
Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a
csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció
csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet, amit most a
hirtelen megváltozott időjárási (és út-) viszonyok is elősegíthetnek.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a
változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes
erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például
testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának
párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.