Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?

Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.

A Kaliforniai Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon van-e összefüggés a trópusi területek óceánfelszínének hőmérséklete, valamint a szinte minden évben menetrend szerint pusztító erdőtüzek terjedése és erőssége között. Csaknem egy évtized, műhold által szolgáltatott adatait dolgozták fel Dél-Amerika térségében. A vizsgálatokhoz a NASA Terra és Aqua műholdjait használták, melyeknek az infravörös tartományba eső méréseit alkalmazták (vagyis azt, amelyik a felszín hőmérsékletét mutatja meg).

Ezek alapján kiderült: az említett műholdképeket kiértékelve és felhasználva a NASA sikeresen előre tudja jelezni a tűzvész terjedését, valamint mértékét és kialakulásának valószínűségét. Habár előző kutatási eredmények azt mutatták, hogy a tüzek terjedésére leginkább az emberi települések, a népességeloszlás van hatással, mostanra bebizonyosodott, hogy ezen kívül más, klimatikus hatások is szerepet játszanak az Amazonas vidékén ezen katasztrófák előfordulásában. Különösen a tengerfelszín hőmérsékletének apró ingadozásaira reagálnak érzékenyen. az átlagosnál magasabb hőmérsékletű atlanti- és csendes-óceáni tengerfelszín arra figyelmeztet, hogy komoly „erdőtüzes időszak" következhet be 4-6 hónap múlva. Már a nagyon az Atlanti-óceán északi részének nagyon kicsi (0,25°C-os), és a Csendes-óceán középső medencéjének 1 °C-os hőmérsékletváltozása is jó alapként szolgál a tűzvészt előrejelző modellek számára.

Az ok pedig: a kutatók úgy gondolják, hogy az átlagosnál melegebb vízfelszín a csapadékos évszakban regionális csapadékrendszereket generál, melyek a szokott útjuktól északabbra tolódnak el. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az esős évszakból kimaradó területeken a talaj nem válik telítetté, így hónapokkal később a levegő páratartalma, ezáltal a csapadék valószínűsége is kisebb lesz. Így pedig a növényzet is szárazabbá, tehát tűzveszélyesebbé válik, könnyebben alakulnak ki spontán erdőtüzek.

Azokban az években, amikor átlagos, normális hőmérsékletű volt az óceánok felszíne, jóval kevesebb és kisebb erdőtűz alakult ki, mint az ilyen tekintetben melegebb időszakokban.

Az eredmények tükrében a NASA már teszteli azt a számítógépes modellt, amit kifejezetten erre a célja fejlesztettek ki a kutatók. Az előzetes eredmények bizakodásra adnak okot, és talán sikeresen fel lehet majd használni az adatokat a természeti katasztrófák hatékonyabb megoldásában és elkerülésében.

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.
Enyhülő időben romlik a figyelem
Október második hetében lassú enyhülés veszi kezdetét térségünkben. Növekszik a napi hőingás mértéke, a melegfront jellegű időben pedig sokak körében csökken a figyelem, romlik a koncentrálóképesség. Humánmeteorológia.
Talajmenti faggyal kezdődik a csillagászati ősz
2014. szeptember 23-án, hajnalban beköszöntött a csillagászati ősz. Ezzel együtt időjárásunk is egyértelműen ősziesre fordult, hiszen a szeles 23-át követően a 24-re virradó éjszaka többfelé számíthatunk talajmenti fagyra. Cikkünkben humánmeteorológiai tanácsokat is olvashat!