Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?

Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.

A Kaliforniai Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon van-e összefüggés a trópusi területek óceánfelszínének hőmérséklete, valamint a szinte minden évben menetrend szerint pusztító erdőtüzek terjedése és erőssége között. Csaknem egy évtized, műhold által szolgáltatott adatait dolgozták fel Dél-Amerika térségében. A vizsgálatokhoz a NASA Terra és Aqua műholdjait használták, melyeknek az infravörös tartományba eső méréseit alkalmazták (vagyis azt, amelyik a felszín hőmérsékletét mutatja meg).

Ezek alapján kiderült: az említett műholdképeket kiértékelve és felhasználva a NASA sikeresen előre tudja jelezni a tűzvész terjedését, valamint mértékét és kialakulásának valószínűségét. Habár előző kutatási eredmények azt mutatták, hogy a tüzek terjedésére leginkább az emberi települések, a népességeloszlás van hatással, mostanra bebizonyosodott, hogy ezen kívül más, klimatikus hatások is szerepet játszanak az Amazonas vidékén ezen katasztrófák előfordulásában. Különösen a tengerfelszín hőmérsékletének apró ingadozásaira reagálnak érzékenyen. az átlagosnál magasabb hőmérsékletű atlanti- és csendes-óceáni tengerfelszín arra figyelmeztet, hogy komoly „erdőtüzes időszak" következhet be 4-6 hónap múlva. Már a nagyon az Atlanti-óceán északi részének nagyon kicsi (0,25°C-os), és a Csendes-óceán középső medencéjének 1 °C-os hőmérsékletváltozása is jó alapként szolgál a tűzvészt előrejelző modellek számára.

Az ok pedig: a kutatók úgy gondolják, hogy az átlagosnál melegebb vízfelszín a csapadékos évszakban regionális csapadékrendszereket generál, melyek a szokott útjuktól északabbra tolódnak el. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az esős évszakból kimaradó területeken a talaj nem válik telítetté, így hónapokkal később a levegő páratartalma, ezáltal a csapadék valószínűsége is kisebb lesz. Így pedig a növényzet is szárazabbá, tehát tűzveszélyesebbé válik, könnyebben alakulnak ki spontán erdőtüzek.

Azokban az években, amikor átlagos, normális hőmérsékletű volt az óceánok felszíne, jóval kevesebb és kisebb erdőtűz alakult ki, mint az ilyen tekintetben melegebb időszakokban.

Az eredmények tükrében a NASA már teszteli azt a számítógépes modellt, amit kifejezetten erre a célja fejlesztettek ki a kutatók. Az előzetes eredmények bizakodásra adnak okot, és talán sikeresen fel lehet majd használni az adatokat a természeti katasztrófák hatékonyabb megoldásában és elkerülésében.

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.