Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?

Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.

A Kaliforniai Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon van-e összefüggés a trópusi területek óceánfelszínének hőmérséklete, valamint a szinte minden évben menetrend szerint pusztító erdőtüzek terjedése és erőssége között. Csaknem egy évtized, műhold által szolgáltatott adatait dolgozták fel Dél-Amerika térségében. A vizsgálatokhoz a NASA Terra és Aqua műholdjait használták, melyeknek az infravörös tartományba eső méréseit alkalmazták (vagyis azt, amelyik a felszín hőmérsékletét mutatja meg).

Ezek alapján kiderült: az említett műholdképeket kiértékelve és felhasználva a NASA sikeresen előre tudja jelezni a tűzvész terjedését, valamint mértékét és kialakulásának valószínűségét. Habár előző kutatási eredmények azt mutatták, hogy a tüzek terjedésére leginkább az emberi települések, a népességeloszlás van hatással, mostanra bebizonyosodott, hogy ezen kívül más, klimatikus hatások is szerepet játszanak az Amazonas vidékén ezen katasztrófák előfordulásában. Különösen a tengerfelszín hőmérsékletének apró ingadozásaira reagálnak érzékenyen. az átlagosnál magasabb hőmérsékletű atlanti- és csendes-óceáni tengerfelszín arra figyelmeztet, hogy komoly „erdőtüzes időszak" következhet be 4-6 hónap múlva. Már a nagyon az Atlanti-óceán északi részének nagyon kicsi (0,25°C-os), és a Csendes-óceán középső medencéjének 1 °C-os hőmérsékletváltozása is jó alapként szolgál a tűzvészt előrejelző modellek számára.

Az ok pedig: a kutatók úgy gondolják, hogy az átlagosnál melegebb vízfelszín a csapadékos évszakban regionális csapadékrendszereket generál, melyek a szokott útjuktól északabbra tolódnak el. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az esős évszakból kimaradó területeken a talaj nem válik telítetté, így hónapokkal később a levegő páratartalma, ezáltal a csapadék valószínűsége is kisebb lesz. Így pedig a növényzet is szárazabbá, tehát tűzveszélyesebbé válik, könnyebben alakulnak ki spontán erdőtüzek.

Azokban az években, amikor átlagos, normális hőmérsékletű volt az óceánok felszíne, jóval kevesebb és kisebb erdőtűz alakult ki, mint az ilyen tekintetben melegebb időszakokban.

Az eredmények tükrében a NASA már teszteli azt a számítógépes modellt, amit kifejezetten erre a célja fejlesztettek ki a kutatók. Az előzetes eredmények bizakodásra adnak okot, és talán sikeresen fel lehet majd használni az adatokat a természeti katasztrófák hatékonyabb megoldásában és elkerülésében.

Hírek, érdekességek

40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.
Hópamacs hullott az égből – olvasónk látványos videója
Olvasónk, Németh István László nagyon látványos és különleges jelenséget örökített meg: hópihe helyett "hópamacsok" hullott az égből! A különös csapadékformát az általa készült látványos videón tekinthetik meg!
Éjjeli(!) melegrekordok, 20 fok és gyönyörű színek a tél közepén
Mindössze 10 napot kellett várni 2015-ben az első hőmérsékleti rekordra: január második hétvégéjén egymás után dőltek meg a budapesti és az országos melegrekordok – a többségük ráadásul éjjel! A különleges szombati napot a többfelé előforduló szivárvány és a gyönyörű naplemente koronázta meg.