Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

Minden évben január 4-ére
esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent
jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán
keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz.
Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a
naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július
5-re esik.

Nem véletlen, hogy a
fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és
naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold
rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi
pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i
perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el,
egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld
napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig
152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a
perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb,
minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis
alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy
különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye
alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a
legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy
ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek
alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal
inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi
távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

A perihélium és
aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának
Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép
forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

Fülledt, zivataros hét
Július végén – több, mint egy héten keresztül – párás, fülledt időre, és főként a nap második felében többfelé zivatarokra is számíthatunk. Az eleinte kissé hűvös időt követően az időszak második felében az átlagosnál már melegebb idő várható, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkből az is kiderül, hogy mire kell ilyenkor figyelnie, és hogyan vészelheti át ezt az időszakot.
Hófúvás tombol az országban
A tavaszias december rendkívüli hóviharokkal búcsúzik: Komlón már 30 centi hó esett, a Dunántúlon és délen is sokfelé még mindig közlekedési gondok vannak, több megyében másodfokú riasztás van érvényben hófúvás miatt. Az év utolsó napjain pedig -15 fokos fagyok jönnek.
Hétfőn is folytatódik a hőség!
Július harmadik hétvégéjén és az azt követő hétfőn ismét országszerte kánikulára számíthatunk: péntektől vasárnapig hőségriasztás van érvényben, vasárnap és hétfőn akár 33-34 fokot is mérhetünk! A több napon keresztül tartó hőség a szervezetünket is extrém módon igénybe veszi. Cikkünkből az is kiderül, hogyan vészelheti át a rendkívüli meleget, és közben mire kell fokozottan odafigyelnie.
Megizzad a Jézuska?
2014 karácsonya a legkevésbé sem megszokott időjárással párosul, de jól passzol az idei rendkívül meleg évhez. A hét legszebb és egyik legmelegebb napján jön a Jézuska, reméljük, nem fog túlságosan megizzadni.