Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

 

Minden évben január 4-ére esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz. Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július 5-re esik.

Nem véletlen, hogy a fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el, egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig 152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

 

A perihélium és aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

"Jégkatasztrófa" a tél első napján
Friss! December 3., szerda reggel: A hétfőihez hasonló, életveszélyes közlekedési helyzetet okozó ónos eső kedden már nem volt, és a mai napon sem várható. Pest megyében és az Északi-középhegységben azonban még most is többfelé járhatatlanok az utak. Az ország északi felén ónos esővel, rendkívüli időjárással kezdődött a meteorológiai tél. A Budai-hegységben, a Pilisben és a Mátrában kritikussá vált a helyzet, megbénult a közlekedés.
Hosszú lesz a tél a medvék szerint
A néphagyomány szerint február 2-án a medve kijön a barlangjából, és "megjósolja", hogy mikor érkezik a tavasz. Ma úgy döntött, hogy még visszamegy szunyókálni, mert hosszú lesz a tél!
Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Elképesztő: már megint péntektől igazán rossz az idő! (frissült!)
Ahogy az elmúlt hetekben szinte már megszokhattuk, most is pénteken érkezett meg az igazán rossz idő: egy markáns ciklon haladt át felettünk, amelyet az Alföldön viharos szél, északon és nyugaton pedig vegyes halmazállapotú, de jelentős mennyiségű csapadék is kísért. Szombaton csak átmenetileg javult az idő, vasárnap már egy újabb ciklon hozhat ismét csapadékot.