Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

 

Minden évben január 4-ére esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz. Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július 5-re esik.

Nem véletlen, hogy a fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el, egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig 152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

 

A perihélium és aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

Napokig tartó kettősfronti hatás terhel
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen hét elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az eddig is kimondottan enyhe január. Olvassa el, mire számíthat!
Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.
Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Özönvíz, jégeső, zivatarok
Szombaton elszórtan, vasárnaptól kezdődően azonban több napig sokfelé kell arra számítani, hogy bármikor "leszakadhat az ég". Akár jégesők és komoly felhőszakadások is kísérhetik az intenzív zivatarokat.