Rekord kicsire zsugorodhat az északi jégtakaró

Még mintegy két hét van hátra, hogy az Arktisz jégpáncélja elérje minimumát, és szakértők szerint akár az eddigi legkisebb kiterjedésre húzódhat vissza.

Idén rendkívüli mértékű fogyást tapasztaltak a kutatók az északi-sarki jégtakaró kiterjedésében. Szakértők szerint szeptember végére jó eséllyel csökkenhet az Arktisz jégmezeje a 2007-es rekordminimum érték közelébe, esetleg az alá, de ez nagyban függ az elkövetkező egy-két hét időjárásától. 2007. szeptember 16-án a jégtakaró közel 40 százalékkal múlta alul az átlagos nyárvégi kiterjedést, mindössze 4,28 millió négyzetkilométert borított.

Jelenleg az összefüggő jégtakaró kisebb területet foglal el, mint amit a rekordot tartó év ugyanez időszakában mértek, és bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy további olvadás várható. A jégtakaró a széleken ugyanis erősen töredezett, így a napsugarak könnyen felmelegíthetik a felső vízrétegeket, ami elősegíti az olvadást. Egy esetlegesen áthaladó melegfront vagy felépülő anticiklon pedig tovább gyorsíthatja a folyamatot.


Úszó jégtáblák az Északi-sarkon. (fotó: Christof Lüpkes, Alfred-Wegener-Institut)

A GFS modell alapján jelenleg úgy néz ki, hogy a sarkvidék Oroszország felé eső részén egy tartós anticiklon épült ki, ami nem engedi betörni a hideg légtömegeket, míg a nyugati oldalon, Grönland, a Baffin-öböl és a Labrador-tenger térségében hideg levegő halmozódik fel.

Az idei év egyébként egy rekordot már megdöntött a távoli északon: a tél végén, márciusban a jég maximális kiterjedése olyan kicsi volt, amit eddig még sosem tapasztaltak, és májusban, júniusban és júliusban is minden korábbi évnél kisebb területet foglalt el. Az olvadás július végén, augusztus elején valamelyest lelassult ugyan, de azóta újból csökkenésnek indult a jégtakaró.

Idén rendkívül vékony az Északi-sarkot fedő jégpáncél. Míg 10 évvel ezelőtt az átlagos jégvastagság még elérte a 2 métert, ez most mindössze 90 cm- tesz ki. Ez részben az elmúlt pár évben tapasztalt intenzív olvadásnak köszönhető, hiszen a több év alatt rétegződött, ezért vastagabb jégtáblák is veszítettek térfogatukból, elvékonyodtak. A jégtakaró olvadásához nagymértékben hozzájárul a folyamatos hajózás is a jéggel fedett és a jégmentes területek között. A jégtől szabadon hagyott régiókban a víz a közvetlen napsugárzás hatására jobban felmelegszik, és megolvasztja a jégtáblákat.

1979 óta vizsgálják műholdak segítségével az északi jégtakarót, és az elmúlt bő 30 évben folyamatos csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Napjainkban a jégmező nyári kiterjedése mintegy harmadával húzódott vissza az 1979-es adatokhoz képest. Noha a sarki jégtakaró az év folyamán ciklikusan változik - nyáron olvad, télen újraépül -, az utóbbi évtizedekben az Arktisz átlaghőmérséklete megemelkedett, így nyáron intenzívebb az olvadás, és télen nem tud a teljes össztömeg visszaalakulni.

Hírek, érdekességek

Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.
Nem mindenhol maradt el a felhőszakadás augusztus 20-án
Egy hullámzó frontzónának köszönhetően idén sem volt unalmas augusztus 20-án az időjárás. Többfelé alakultak ki záporok, a déli, délkeleti és keleti megyékben zivtarok. Az előrejelzések szerint a fővárosra várt felhőszakadásnak is volt némi esélye, ez azonban elmaradt.
Elázhat, ha a szabadban nézi a VB döntőt!
2014. július 13-án vasárnap a délutáni óráktól kezdve zivatarok alakulnak ki hazánk nyugati felében. A fővárost várhatóan az esti órákban érik el az intenzív csapadékot adó cellák. A foci VB döntőt a szabadban nézők komolyan elázhatnak.