Októberben szabad szemmel is láthatunk üstököst

A 103P/Hartley 2 nevű üstökös október 20-án szokatlanul közel kerül bolygónkhoz, aminek köszönhetően talán szabad szemmel is láthatóvá válik az égitest.

A 103P/Hartley 2 nevű üstököst 1986-ban fedezte fel Malcolm Hartley brit asztrofizikus, és azóta rendszeresen visszatér a kométa. A földsúroló égitestek csoportjába tartozik, Nap körüli keringési ideje mintegy 6,5 év.

2010. október 20-án annyira közel kerül a Földhöz, amelyre felfedezése óta még nem volt példa. Ekkor mindössze 0,12 csillagászati egységre (18 millió km-re) fog elhaladni bolygónk mellett, és jó eséllyel szabad szemmel is láthatóvá válik az éjszakai égbolton - természetesen, távol a városok fényeitől. Fényessége várhatóan 6 és 9 magnitúdó között alakul majd - a szabad szemmel történő láthaóság határa 6 magnitúdó, és minél kisebb az érték, annál fényesebb az égitest. November 4-én pedig a NASA Deep Impact néven ismert űrszondája 1000 km-re közelíti meg az égitest jeges magját az EPOXI űrprogram keretében, és készít róla felvételeket. Korábbi napközelségek alkalmával már hazánkban is megfigyelhető volt az üstökös, amire ismét sor kerülhet, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Az égitest távcső segítségével egyébként már most is megfigyelhető, és még november első napjaiban is látható lesz, de ahogy folyamatosan távolodik a Naptól és a Földtől, egyre jobban veszít fényességéből - ekkor azonban már a közelében lesz a NASA szonda.

Október 2-án a Hartley 2 üstökösről készült felvétel: a bal alsó sarokban látható a zöld fénnyel rendelkező égítest. A zöld fényt az okozza, hogy a jégmagból a napsugárzás hatására elpárolgó gázok egy részét a gravitációs vonzás a mag közelében tartja, egyfajta légkört hozva létre körülötte - ez az ún. kóma. A színhatás a molekulák gerjesztődését követően a felesleges energia kibocsátásának eredménye. Az üstökös egy csillagképző felhő közelében látható (lilás köd, Pacman Nebula), távolságuk 10 ezer fényév. 

Egy kis üstökös-történet

Az üstökös elnevezésében a "2"-es arra utal, hogy ez volt a Hartley által felfedezett második üstökös, míg a 103P azt jelzi, hogy ez a 103. olyan üstökös, mely jól meghatározott periódussal rendelkezik. Felfedezésére azért csak a '80-as években került sor, mert korábban sosem közelítette meg 2 csillagászati egységnél jobban a Napot (1 CsE=1,496x108 km), de három, a Jupiterrel történő közeli találkozás hatására pályája közelebb került csillagunkhoz. Felfedezését követően 1991-ben, 1997-ben és 2004-ben tért vissza.

Hírek, érdekességek

Elképesztő: már megint péntektől igazán rossz az idő! (frissült!)
Ahogy az elmúlt hetekben szinte már megszokhattuk, most is pénteken érkezett meg az igazán rossz idő: egy markáns ciklon haladt át felettünk, amelyet az Alföldön viharos szél, északon és nyugaton pedig vegyes halmazállapotú, de jelentős mennyiségű csapadék is kísért. Szombaton csak átmenetileg javult az idő, vasárnap már egy újabb ciklon hozhat ismét csapadékot.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.