Milyen hosszú lesz még az idei tél?

Gyertyaszentelő napját a népszokás tavaszkezdő napként is emlegeti. Az e naphoz kötődő időjóslással foglalkozó hiedelmek közül a legismertebb a medvéhez fűződik.

A néphagyomány szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap". Ha ugyanis február másodikán szép az idő, akkor még 40 napig elhúzódhat a téli zimankó. Ez az alapja az európai kultúrában elterjedt, a barnamedvéhez fűződő hiedelemnek is, miszerint ha a téli álmából ezen a napon felébred a medve és barlangjából kilépve megpillantja árnyékát, azaz napos az idő, akkor még hosszú, kemény télre számíthatunk, ezért visszavackolja magát. Ha azonban odakint fagyot talál, tudja, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.

Az időjóslás eme hagyománya bolygónk másik felén is él: az Egyesült Államokban a mormotát tartják a tél hosszának megmondójának. Talán a leghíresebb „állati" időjós a Pennsylvaniában élő Phil, az erdei mormota, akitől minden év február második napján „megkérdezik", még meddig tart a tél. (Civilizációnk történetében egyébként a medvén és mormotán kívül számos állatfaj lett felruházva időjós képességekkel, így például a borz, a pacsirta vagy a sündisznó.)

Nálunk ma alapvetően folytatódik a borús, párás, ködös téli idő, ami annak köszönhető, hogy a markáns időjárási frontok napok óta elkerülik térségünket, ezért a Kárpát-medencében megrekedt a nyirkos, hideg levegő, ez pedig tartós köd, illetve ködfelhőzet képződését eredményezte. Ez az ún. hideg légpárna helyzet, ami térségünk egyik éghajlati jellemzője a téli időszakban.

A nyugati országrészben ugyanakkor már javulásra lehet számítani, itt a megélénkülő északias szél fel-felszakítja a felhőzetet. A néhány órás napsütés hatására a Dunántúl északi felén kevéssel fagypont fölé melegszik a levegő, míg keleten, északkeleten továbbra is csupán -6, -5 fok körül tetőzik a hőmérséklet.

A folytatásban további javulás várható, egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet, és enyhülés is kezdődik. A hétvégén már országszerte fagypont fölött alakul a csúcsérték, és több-kevesebb napsütés mindenhol várható. A jelenlegi számítások szerint jelentős lehűlés és nagyobb csapadék az elkövetkező 2 hétben nem valószínű, a modellfutások tehát az sejtetik, hogy lassan készülhetünk a tavasz beköszöntére. Erre enged következtetni a néphiedelem is, hiszen az ország nagy részén a medve ma nem látja meg árnyékát és fagyos marad az idő.

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.