Milyen hosszú lesz még az idei tél?

Gyertyaszentelő napját a népszokás tavaszkezdő napként is emlegeti. Az e naphoz kötődő időjóslással foglalkozó hiedelmek közül a legismertebb a medvéhez fűződik.

A néphagyomány szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap". Ha ugyanis február másodikán szép az idő, akkor még 40 napig elhúzódhat a téli zimankó. Ez az alapja az európai kultúrában elterjedt, a barnamedvéhez fűződő hiedelemnek is, miszerint ha a téli álmából ezen a napon felébred a medve és barlangjából kilépve megpillantja árnyékát, azaz napos az idő, akkor még hosszú, kemény télre számíthatunk, ezért visszavackolja magát. Ha azonban odakint fagyot talál, tudja, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.

Az időjóslás eme hagyománya bolygónk másik felén is él: az Egyesült Államokban a mormotát tartják a tél hosszának megmondójának. Talán a leghíresebb „állati" időjós a Pennsylvaniában élő Phil, az erdei mormota, akitől minden év február második napján „megkérdezik", még meddig tart a tél. (Civilizációnk történetében egyébként a medvén és mormotán kívül számos állatfaj lett felruházva időjós képességekkel, így például a borz, a pacsirta vagy a sündisznó.)

Nálunk ma alapvetően folytatódik a borús, párás, ködös téli idő, ami annak köszönhető, hogy a markáns időjárási frontok napok óta elkerülik térségünket, ezért a Kárpát-medencében megrekedt a nyirkos, hideg levegő, ez pedig tartós köd, illetve ködfelhőzet képződését eredményezte. Ez az ún. hideg légpárna helyzet, ami térségünk egyik éghajlati jellemzője a téli időszakban.

A nyugati országrészben ugyanakkor már javulásra lehet számítani, itt a megélénkülő északias szél fel-felszakítja a felhőzetet. A néhány órás napsütés hatására a Dunántúl északi felén kevéssel fagypont fölé melegszik a levegő, míg keleten, északkeleten továbbra is csupán -6, -5 fok körül tetőzik a hőmérséklet.

A folytatásban további javulás várható, egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet, és enyhülés is kezdődik. A hétvégén már országszerte fagypont fölött alakul a csúcsérték, és több-kevesebb napsütés mindenhol várható. A jelenlegi számítások szerint jelentős lehűlés és nagyobb csapadék az elkövetkező 2 hétben nem valószínű, a modellfutások tehát az sejtetik, hogy lassan készülhetünk a tavasz beköszöntére. Erre enged következtetni a néphiedelem is, hiszen az ország nagy részén a medve ma nem látja meg árnyékát és fagyos marad az idő.

Hírek, érdekességek

Tavaszt hozott "jégtörő" Mátyás
Február 24-én rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki Magyarország nyugati és keleti tájai között - a szokatlan időjáráshoz extrém élettani hatások párosulhatnak. Na és mit mond a néphagyomány: itt van már a tavasz?
Jégeső tombolt decemberben!
Rendkívüli téli zivatarok taroltak az országban december 20-án, szombat este. Több olyan vihar is kialakult, amelyekből még jégeső is esett!
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.