Mi történt a klímaváltozással?

Napjainkban még a csapból is az folyik, hogy világszerte megbolondult az időjárás, helyenként viharok tombolnak, míg máshol szárazság pusztít, a normális esetben csapadékos területeken kevesebb eső hullik, míg az aszályos térségekben áradásokat okozó esőzések zajlanak. Ezekért a jelenségekért legtöbbször a klímaváltozást okolják.

De valójában mi is a helyzet a klímaváltozással napjainkban? Kétségtelen tény, hogy a világon eddig mért legmelegebb év nem 2007 vagy 2008 volt, hanem 1998. Az elmúlt 11 évben pedig nem tapasztaltak jelentősebb változást a globális átlaghőmérsékletben. Természetesen az előfordulhat, hogy egy-egy helyen sokkal melegebbet mérnek most, mint 11 évvel ezelőtt, de az egész világot tekintve ezek a jelenségek nem számottevők.

Mindez annak ellenére tapasztalható, hogy az emberi tevékenység következtében légkörbe kerülő, sokak által a globális felmelegedés fő okozójaként számon tartott, szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik.

A klímaváltozásban kételkedők, szenvedélyesen és következetesen érvelnek amellett, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatása eltúlzott. Mindannyian egyet értenek abban, hogy Földünk klímájában bekövetkező változások természetes folyamatok, amiket mi emberek nem tudunk befolyásolni, és így azt sem tudjuk irányítani, hogy milyen meleg legyen a Földön. De mivel bizonyítják ezt?

Az elmúlt évtizedek alatt Földünk gyorsan melegedett. A szkeptikusok úgy vélik ennek hátterében a Napból érkező energiamennyiség növekedése áll, elvégre a Földön jelenleg mért hőmérsékletek közvetett vagy közvetlen módon 98 százalékban a Napból érkező energia mennyiségétől függenek.

Ennek cáfolására egy kétéves kutatást végeztek, melynek eredményét a Royal Society, a legrégibb angol tudományos társulat hozta nyilvánosságra, amely elutasítja a nap ilyen mértékű hatását éghajlatunkra.

A klímaváltozást ellenzők, igazukat az óceánok cirkulációjának vizsgálatával is igazolni próbálják. Az óceánok a Föld hőtárolói, a napból érkező sugárzás legnagyobb részét elnyelik.

A Western Washington Egyetem professzora, Don Esterbrook vezetésével még 2008 novemberében végzett kutatás megerősíti, hogy a szárazföld és az óceánok hőmérséklete között szoros kapcsolat van. Elmondása szerint az óceánok esetében is megfigyelhető valamiféle ciklikusság, amely során a meleg és hideg periódusuk váltakoznak. A legfontosabb ilyen körfolyamat az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció, amelynek során az északi és déli óceáni zónák hőmérséklete 20-30 évenként a meleg és hideg között ingadozik.

1980-as és 90-es években ez egy pozitív folyamat volt, ami azt jelenti, hogy az óceán melegebb volt az átlagosnál, és a megfigyelések azt is megerősítik, hogy akkoriban a globális átlaghőmérséklet is magasabb volt.

De az elmúlt néhány évben lassan gyengülni kezdett a meleg ciklus és nemrégiben kezdetét vette a hideg időszak. Ez az időszak közel 30 évig fog tartani.

A klímaszkeptikusok ezek alapján egyetértenek abban, hogy természetes folyamatok irányítják a Földünk átlaghőmérsékletében bekövetkező változásokat, a melegedést és hűlést egyaránt. A természtes folymatokhoz képest az emberi tevékenység csak jelentéktelen mértékben befolyásolja a klímát.

Természetesen sok kutató van aki a másik oldalon áll és szenvedélyesen bizonygatja, hogy a klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység áll. Egy sor bizonyítékot sorakoztatnak fel amellett, hogy igenis mi emeberek tehetünk arról, hogy bolygónk időjárása és klímája megváltozott.

Akár melyik oldalnak is van igaza, Földünk és környezetünk megóvása nagyon fontos feladatunk!

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.