Még nem látszik az aszály vége

A nyár folyamán egyes körzetekben ugyan bőségesen hullott csapadék, a Kárpát-medence nagyobb részén azonban a tavasz óta tart a szárazság.

Június eleje és augusztus vége között négy hőhullám is sújtotta hazánkat, emellett főleg a nyugati területek kis körzetei jelentős csapadékot is kaptak a záporokból, zivatarokból, felhőszakadásokból. Az ilyen, kis terültre korlátozódó heves eseményeknek jellemzője, hogy ugyan csak kisebb területet érint az esetleges kár, sajnos ezzel együtt a szárazságot is csak helyenként mérséklik. Előfordulhat, hogy 10 km-es körzeteken belül az egyik helyen az átlagos csapadéknál jóval több, míg nem sokkal arrébb semmi eső nem esett a tavasz óta.

Az Északi-középhegység térségében is rendkívüli a szárazság. Beszámolók szerint sok méhész méhei nem készítettek annyi mézet, amit le lehetett volna adni, hiszen a vízhiány rendkívül megviselte a növényzetet. Sokfelé már a fű is kiszáradt, a rekkenő hőség és a tűző nap hatására kiszikkadt a talaj. Néhol olyan mértékű az aszály, hogy azt több, az átlagnál jóval csapadékosabb hónap tudná mérsékelni, a vízhiányt megszűntetni pedig még ennél is több időre lenne szükség. A mezőgazdaságban milliárdos károkról szólnak a hírek, emellett a természetes környezet is megszenvedi a rendkívüli időjárást.

A következő felvételeket Kovács Henrik készítette Heves megye északi részén, a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén, a Heves-Borsodi-dombságon.

Vadkörtefa a száraz mezőn

Aszály sújtotta hegyoldal

Kiégett fű

Sárgára száradt a hajdan zöld domboldal

Hírek, érdekességek

Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár
Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.
Élelmiszerhiányt okozhat Nepálban a klímaváltozás
A globális klímaváltozás és a gabonatermesztésre kifejtett hatásainak következtében nepáli emberek millióinak élelmiszerkészletei kerülhetnek veszélybe.
Indonézia kiaknázná a vulkáni energiát
Indonézia azt tűzte ki célul, hogy a környező vulkánokban rejlő energiát kihasználva, világelsővé lépjen elő a geotermikus energia terén.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.