Kozmikus vihar a Föld körül

A kozmikus sugárzás extrém magas értéket ért el, ennél magasabbat nem mértek az elmúlt 50 év során. Asztronautáinkat veszélyes mértékű sugárzás érheti az űrben.

A sugárzás intenzitása már 2008-ban is az eddigi legnagyobbnak bizonyult, de ebben az évben közel 20%-kal mértek magasabb értéket. Ennek oka a naptevékenység 2007 óta tartó minimuma. A kutatók már régóta tudják, hogy ilyenkor nő a kozmikus sugárzás, de a naptevékenység nem volt még ilyen gyenge a modern időkben.

A galaktikus kozmikus sugárzás a Naprendszeren kívülről érkezik, és olyan szubatomi részecskékből - főleg protonokból és néhány nehéz nukleonból - áll, amelyeket a távoli szupernóva-robbanások energiája gyorsít közel fénysebességre. Amikor ezek a részecskék a Föld légkörével találkoznak, kölcsönhatások következtében másodlagos részecskék nagyenergiájú áramát keltik. Ez veszélyezteti a Föld körüli térségben dolgozó asztronauták egészségét, valamint akár egyetlen részecske is tönkretehet egy műholdat, ha szerencsétlenül talál el egy integrált áramkört.

A sugárzás ellen első védelmi vonalunk a Nap mágneses mezeje. Összes bolygónk a helioszférában található. Ennek forrása a Nap belsejében működő mágneses dinamó, méretét pedig a Napból kiáramló részecskék (napszél) kiterjedése adja. Amikor a kozmikus sugárzás részecskéi megpróbálnak bejutni, először át kell haladniuk a helioszféra külső rétegein, majd meg kell küzdeniük a belső területek erősebb mágneses terével, ami szétszórni igyekszik a betolakodókat. A Nap alacsony aktivitása esetén ez a természetes védőpajzs meggyengül, így a kozmikus sugárzás részecskéi nagyobb arányban érik el a Naprendszer belső részeit.

A Föld felszínén élők természetesen nincsenek veszélyben, mert bolygónk saját mágneses tere az atmoszférájával együtt elegendő védelmet nyújt a kozmikus sugarakkal szemben. A Naprendszer évszázadokkal ezelőtt már elszenvedett ennél jóval erősebb, legalább 200%-kal nagyobb sugárzást is. Ez onnan tudható, hogy amikor a sugárzás részecskéi a légkörbe jutnak, 10-es tömegszámú berillium izotópok keletkeznek, melyeket a sarki jég megőriz. Jégfuratok vizsgálatával az izotóp arányából a sugárzás fluxusa több, mint ezer évre visszamenőleg megbecsülhető.

Hírek, érdekességek

Elképesztő: már megint péntektől igazán rossz az idő! (frissült!)
Ahogy az elmúlt hetekben szinte már megszokhattuk, most is pénteken érkezett meg az igazán rossz idő: egy markáns ciklon haladt át felettünk, amelyet az Alföldön viharos szél, északon és nyugaton pedig vegyes halmazállapotú, de jelentős mennyiségű csapadék is kísért. Szombaton csak átmenetileg javult az idő, vasárnap már egy újabb ciklon hozhat ismét csapadékot.
Jégeső és özönvíz tarolta le a fővárost
Villámcsapások, elárasztott utak, jégverés – ezt hozta a 2015. június 9-én, Budapesten pusztító, több órán át tartó vihar. Az ítéletidő komoly károkat és fennakadásokat okozott a főváros több pontján.
Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?