Klímaváltozás pro és kontra 4.

Az emberi eredetű klímaváltozást tagadók újabb érve szerint a számítógépes modellek megbízhatatlanok, és a légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják. Valóban így van?

4. Nem megbízhatóak a számítógépes modellek

Szkeptikusok:

Az éghajlat és jövőbeli változásainak alakulását a számítógépes modellekre alapozzák, ám ezek a fejlődések ellenére sem tudják az összes releváns folyamatot számba venni (pl. a felhőzet, az aeroszolok, a vegetáció hatását, a vízgőz eloszlását, a meleg tengervíz hatását az úszó jégtáblákra). Ha pedig a bemenő adatok hibásak, a végeredmény sem lehet jó.

Klímaváltozás pártiak:

A klímamodellek sosem lesznek tökéletesek, és sosem fogják tudni 100 százalékosan előrejelezni a jövőt. Az utóbbi évtizedekben azonban gyorsan fejlődtek (kutatás-fejlesztés, megfigyelés és verifikáció segítségével - a klímamodellek esetében a beválást a múltra vonatkozóan végzik, ha pedig a múltat jó adják vissza, feltétezhetjük, hogy a jövőre is elfogadható eredményeket adnak). Már sokkal több fizikai, kémiai és biológiai folyamatot képesek lemodellezni, és jobb térbeli felbontással dolgoznak - de elsősorban trendeket jeleznek előre, nem konkrét értékeket (az az időjárás-előrejelző modellek feladata). Az IPCC 2007-es jelentése pl. olyan részletes regionális klíma projekciókat tartalmazott, amire a 6 évvel korábbi jelentésében még nem volt lehetőség.


A megfigyelt (fekete) globális átlaghőmérséklet változása és a HadGEM1 GCM klímamodell által előrejelzett tendenciák. A zöld esetében csak a természetes hatásokat vették figyelembe, a kéknél csak emberi hatások vannak, míg a pirosnak mind a természetes, mind az antropogén hatások szerepet játszanak. A szürke sáv a bizonytalanság mértékét jelzi. A viszonyítási alap a 1870-2010 közötti időszak átlaghőmérséklete.
(plantsciences.ucdavis.edu; Bloom (2010) Global Climate Change: Convergence of Disciplines, Sinauer Assoc.)

5. A légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják

Szkeptikusok:

A modellek szerint a légkör alsóbb rétegeinek, a troposzférának jobban kellene melegednie, mint a felszínnek. A mérések azonban ennek ellenkezőjét mutatják. Tehát, vagy a modellek tévednek, vagy a mérésekben van a hiba, vagy hiányosak tudományos ismereteink.

Klímaváltozás pártiak:

A műholdas adatok kiértékelése nem mindig volt egyértelmű, de nem mondanak ellent a modell-előrejelzéseknek. Két független analízis is egyöntetű melegedést mutat: az egyik szerint a felszínnél jobban melegszik a troposzféra, de a másik szerint is csak kicsivel marad el a felszíni mértéktől. A rádiószondás mérésekből is az mutatható ki, hogy a globális és a tropikus troposzféra melegedési mértéke kissé meghaladja a felszínét (IPCC, 2007).


A becsült globális átlaghőmérséklet változása (Celsius-fok/évtized) 1979-2005 között a felszínen és a műholdas adatok szerint a légkör alsó 10 km-es rétegében. A szürke területeken nem áll rendelkezésre megfelelő adat. A troposzférában egységesebb melegedés tapasztalható, mint a felszínen. (az IPCC 2007-es jelentése alapján)

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.
Klímaváltozás pro és kontra 3.

Hírek, érdekességek

A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.