Klímaváltozás pro és kontra 4.

Az emberi eredetű klímaváltozást tagadók újabb érve szerint a számítógépes modellek megbízhatatlanok, és a légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják. Valóban így van?

4. Nem megbízhatóak a számítógépes modellek

Szkeptikusok:

Az éghajlat és jövőbeli változásainak alakulását a számítógépes modellekre alapozzák, ám ezek a fejlődések ellenére sem tudják az összes releváns folyamatot számba venni (pl. a felhőzet, az aeroszolok, a vegetáció hatását, a vízgőz eloszlását, a meleg tengervíz hatását az úszó jégtáblákra). Ha pedig a bemenő adatok hibásak, a végeredmény sem lehet jó.

Klímaváltozás pártiak:

A klímamodellek sosem lesznek tökéletesek, és sosem fogják tudni 100 százalékosan előrejelezni a jövőt. Az utóbbi évtizedekben azonban gyorsan fejlődtek (kutatás-fejlesztés, megfigyelés és verifikáció segítségével - a klímamodellek esetében a beválást a múltra vonatkozóan végzik, ha pedig a múltat jó adják vissza, feltétezhetjük, hogy a jövőre is elfogadható eredményeket adnak). Már sokkal több fizikai, kémiai és biológiai folyamatot képesek lemodellezni, és jobb térbeli felbontással dolgoznak - de elsősorban trendeket jeleznek előre, nem konkrét értékeket (az az időjárás-előrejelző modellek feladata). Az IPCC 2007-es jelentése pl. olyan részletes regionális klíma projekciókat tartalmazott, amire a 6 évvel korábbi jelentésében még nem volt lehetőség.


A megfigyelt (fekete) globális átlaghőmérséklet változása és a HadGEM1 GCM klímamodell által előrejelzett tendenciák. A zöld esetében csak a természetes hatásokat vették figyelembe, a kéknél csak emberi hatások vannak, míg a pirosnak mind a természetes, mind az antropogén hatások szerepet játszanak. A szürke sáv a bizonytalanság mértékét jelzi. A viszonyítási alap a 1870-2010 közötti időszak átlaghőmérséklete.
(plantsciences.ucdavis.edu; Bloom (2010) Global Climate Change: Convergence of Disciplines, Sinauer Assoc.)

5. A légkör nem úgy viselkedik, ahogy a modellek várják

Szkeptikusok:

A modellek szerint a légkör alsóbb rétegeinek, a troposzférának jobban kellene melegednie, mint a felszínnek. A mérések azonban ennek ellenkezőjét mutatják. Tehát, vagy a modellek tévednek, vagy a mérésekben van a hiba, vagy hiányosak tudományos ismereteink.

Klímaváltozás pártiak:

A műholdas adatok kiértékelése nem mindig volt egyértelmű, de nem mondanak ellent a modell-előrejelzéseknek. Két független analízis is egyöntetű melegedést mutat: az egyik szerint a felszínnél jobban melegszik a troposzféra, de a másik szerint is csak kicsivel marad el a felszíni mértéktől. A rádiószondás mérésekből is az mutatható ki, hogy a globális és a tropikus troposzféra melegedési mértéke kissé meghaladja a felszínét (IPCC, 2007).


A becsült globális átlaghőmérséklet változása (Celsius-fok/évtized) 1979-2005 között a felszínen és a műholdas adatok szerint a légkör alsó 10 km-es rétegében. A szürke területeken nem áll rendelkezésre megfelelő adat. A troposzférában egységesebb melegedés tapasztalható, mint a felszínen. (az IPCC 2007-es jelentése alapján)

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.
Klímaváltozás pro és kontra 3.

Hírek, érdekességek

40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.