Kanada GDP-jének csökkenésében is megmutatkozik az éghajlatváltozás

A szövetségi állam gazdaságáért felelős vezető testületek becslése szerint mintegy évi 5 milliárd kanadai dollár kárt okoztak az elmúlt időszakban az ország klímájában bekövetkezett változások.

Kanada gazdasági életében jelentős szerepet vállaló testületek nem régen nyilvánosságra hozott becslése alapján az ország GDP-jére vonatkozólag is igen jelentős negatív hatással járnak a klímaváltozás következményei. A jelentés szerint az éghajlatváltozás a 2010-es évben mintegy 5 milliárd kanadai dollár értékű kárt okozott az észak-amerikai országban. Ez az összeg a szövetségi állam éves költségvetésének kb. 1 százalékát teszi ki, tehát egyáltalán nem tekinthető kevésnek. (GDP: gross domestic product; bruttó hazai termék, egy ország gazdasági teljesítményének jellemzésére használt egyik legfontosabb mutató.)

A jelentésben elsősorban a globális felmelegedés következtében pusztuló erdők, a súlyos árvizek, az alacsonyan fekvő tengeri területek víz alá kerülése, illetve a betegségek bioszférában történő gyorsabb terjedése által okozott közvetlen kárt, illetve az elmaradt hasznot vették figyelembe.

Jelentős mértékű a sarki jégtakaró olvadása a globális felmelegedés miatt

Bár a klímaváltozás hatásai és a konkrét elemi csapások között egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani nem lehet, a környezetvédelemmel foglalkozó kanadai bizottságok szerint minimálisan ekkora kárral járt 2010-ben a szokatlan időjárási jelenségek bekövetkezése. Előrejelzéseik szerint ez az összeg a következő években folyamatosan növekszik majd, és 2020-ra a 20 milliárd, 2050-re akár a 43 milliárd dollárt is elérheti. Véleményük szerint tehát a szélsőséges időjárási jelenségek elleni küzdelem hosszú távú, egyre növekvő gazdasági terhet ró Kanadára.

A téma alapos áttekintése végett egy nemzeti kerekasztal létrehozását szorgalmazzák, és a károk enyhítése céljából a környezetvédelmi előírások sokkal szigorúbb betartását javasolják.

Hírek, érdekességek

Fülledt, zivataros hét
Július végén – több, mint egy héten keresztül – párás, fülledt időre, és főként a nap második felében többfelé zivatarokra is számíthatunk. Az eleinte kissé hűvös időt követően az időszak második felében az átlagosnál már melegebb idő várható, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkből az is kiderül, hogy mire kell ilyenkor figyelnie, és hogyan vészelheti át ezt az időszakot.
Hófúvás tombol az országban
A tavaszias december rendkívüli hóviharokkal búcsúzik: Komlón már 30 centi hó esett, a Dunántúlon és délen is sokfelé még mindig közlekedési gondok vannak, több megyében másodfokú riasztás van érvényben hófúvás miatt. Az év utolsó napjain pedig -15 fokos fagyok jönnek.
Hétfőn is folytatódik a hőség!
Július harmadik hétvégéjén és az azt követő hétfőn ismét országszerte kánikulára számíthatunk: péntektől vasárnapig hőségriasztás van érvényben, vasárnap és hétfőn akár 33-34 fokot is mérhetünk! A több napon keresztül tartó hőség a szervezetünket is extrém módon igénybe veszi. Cikkünkből az is kiderül, hogyan vészelheti át a rendkívüli meleget, és közben mire kell fokozottan odafigyelnie.
Megizzad a Jézuska?
2014 karácsonya a legkevésbé sem megszokott időjárással párosul, de jól passzol az idei rendkívül meleg évhez. A hét legszebb és egyik legmelegebb napján jön a Jézuska, reméljük, nem fog túlságosan megizzadni.