Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?

Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.

 

A tudósok szerint a szappanbuborékok felhasználhatóak a hurrikánok és tájfunok – azaz a trópusi ciklonok – erősségének előrejelzéséhez. A Bordeaux-i Egyetem fizikusai arra jöttek rá, hogy a felületen lévő folyadék hasonlóan áramlik a szappanbuborék membránja körül, mint a földfelszín felett keletkező hatalmas időjárási rendszerek. A részletes tanulmányban leírják, hogy a buborékon lévő örvények – azaz a felszínen lévő forgó folyadék – forgásának vizsgálatával felállítottak egy egyszerű modellt, amellyel pontosan leírható a hurrikánok és tájfunok fejlődése, valamint előrejelezhető azok útvonala is. A kutatók a szappanbuborék görbületével modellezték a Föld görbületét.

 

A szimulációk elvégzése után azt találták, hogy a buborékon lévő örvények forgási sebessége és intenzitása hasonló a kialakuló trópusi ciklonokéhoz. Felfedezték, hogy az örvényeknek van egy maximális „csúcsintenzitása”, ameddig az erősségük fokozódik, mielőtt az örvény elkezdene leépülni – pontosan úgy, ahogy a trópusi ciklonok esetén is. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti állapotokat figyelembe véve meghatározzuk az örvény maximális intenzitását, és az ennek eléréséhez szükséges időt.

A trópusi ciklonokban tomboló szél intenzitásának előrejelzése a meteorológusok egyik fő célja: egy pontos előrejelzés akár emberéletek ezreit mentheti meg. Azonban a legújabb fejlesztések ellenére az ilyen viharok előrejelzése továbbra is igen nehéz feladat, mert magában kell, hogy foglaljon számos kapcsolódó tényezőt, valamint ezen hatalmas örvények és a környezet kölcsönhatását is figyelembe kell, hogy vegye.

Képek és szöveg forrása: telegraph.co.uk


Hírek, érdekességek

Nálunk a belvíz, Németországban a szárazság a gond
Miközben itthon a bel- és árvízzel küzdenek a szakemberek, Németországban bozóttüzek alakultak ki a szárazság miatt.
Az idei első melegrekord
A télies idő elmúltával nem kellett sokat várni az első melegrekord megszületésére: pénteken Budapesten megdőlt a fővárosi melegrekord.
Megvolt az első kánikulai nap Görögországban
Szombaton Kréta szigete lett kontinensünk legmelegebb pontja, ahol idén először lépte át a 30 fokot a hőmérséklet. Az enyhülés a héten hozzánk is megérkezik.
Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.