Jégbe zárt tudás

Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!

Földünk éghajlata alapvetően két állapot közt változik. Vannak meleg, jégmentes periódusok és hideg szakaszok, amelyeket a jégkorszak névvel illetünk. Ilyenkor a Föld erősen eljegesedik a sarkok közelében, ami hatással van a növényzetre és a kőzetekre egyaránt. Jelenleg is egy ilyen periódusban van a Föld, amely 2 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Az eljegesedésnek és a felmelegedésnek is maradnak nyomai a kőzetekben, az üledékekben, de még a jégtakaróban is. Éghajlatjelző üledékes kőzeteknek hívjuk azokat a kőzeteket, amelyek egy-egy terület korábbi éghajlatáról szolgálnak információval. Ilyenek a sókőzetek, amelyek száraz, meleg körülményekre utalnak, vagy a kőszén, ahol viszont a meleg és nedves feltételek voltak uralkodók. A lösz hideg, száraz, míg a bauxit meleg és nedves (trópusi) éghajlaton keletkezik. Ezeket figyelembe véve és a kőzetek korát megvizsgálva képet kaphatunk nagyobb területek éghajlatáról.

A múltbeli klímáról a sarki jégsapkák is hordoznak információt: minél mélyebbről sikerül az Antarktisz jégéből mintát venni, annál régebbi időszakoknak az éghajlatáról kapunk képet. A jégbe fagyva ugyanis megőrződik a légkör összetétele, amiből következtetni lehet a Föld egykori éghajlatára.

Ez a 3 km-es jégfurat 800 000 évet ölel át, http://www.coolantarctica.com/

Cseppkövek és évgyűrűk vizsgálatával is nyerhetünk információt, de ezek már csak néhány száz évre kalauzolnak vissza minket az időben, és csupán a helyi klímát mutatják be. Nem feledkezhetünk meg a feljegyzésekről sem, ezek szintén a közelmúltról őriznek információkat, melyeket fenntartásokkal kezelnek, de felhasználnak a kutatók.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.