Időjárás vagy klíma?

A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.

A Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója, Richard Betts a BBC Zöld Szoba nevű környezetvédelmi témájú véleményrovatában hangsúlyozza: élesen el kell különíteni egymástól az időjárás és a klíma fogalmát. A klímaváltozás hipotézisét csak hosszú távú, nagyléptékű trendekkel, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek átfogó statisztikáival lehet igazolni vagy cáfolni, egyedi eseményekkel sohasem - húzza alá.

Extrém időjárási események mindig előfordultak. Hiba volna mindent a klímaváltozással magyarázni most, hogy központi téma lett a hírek között. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy évről évre mindenhol melegebb van, hanem azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedett az elmúlt évtizedek alatt - magyarázza a kutató. Amióta ezeket az adatokat feljegyzik, a 2000 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, míg a második helyen 1990-2000, a harmadik helyen pedig 1980-1990 áll. A valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban volt, majd sorrendben 2005, 2003, 2002 és 2009-ben.

Téves tehát az a felvetés, miszerint a sok helyen példátlanul hideg idei tél cáfolná a globális felmelegedés tényét. Az is téves azonban, amikor valaki egy-egy hőhullámot, árvizet, aszályt vagy éhínséget közvetlenül a klímaváltozás bizonyítékának tekint - érvel Betts.

A klímaváltozás és az egyedi időjárási események összemosása megtévesztő. A kutató a téves híresztelésekért elsősorban a médiát teszi felelőssé, valamint egyes politikai és üzleti érdekcsoportokat, akik így próbálnak támogatást szerezni egy-egy politikai ügyhöz vagy gazdasági projekthez. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem maguk a klímakutatók nagyítják fel a felmelegedés problémáját, hogy biztosítsák kutatási programjuk finanszírozását.

Richard Betts azonban úgy véli, az klímakutatók is hibásak abban, hogy sokszor szó nélkül hagyják a klímaváltozás tényét megalapozatlanul felhasználó érveléseket. Betts szerint nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a tudományos eredmények kommunikációja terén.

forrás: MTI

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.
Enyhülő időben romlik a figyelem
Október második hetében lassú enyhülés veszi kezdetét térségünkben. Növekszik a napi hőingás mértéke, a melegfront jellegű időben pedig sokak körében csökken a figyelem, romlik a koncentrálóképesség. Humánmeteorológia.
Talajmenti faggyal kezdődik a csillagászati ősz
2014. szeptember 23-án, hajnalban beköszöntött a csillagászati ősz. Ezzel együtt időjárásunk is egyértelműen ősziesre fordult, hiszen a szeles 23-át követően a 24-re virradó éjszaka többfelé számíthatunk talajmenti fagyra. Cikkünkben humánmeteorológiai tanácsokat is olvashat!