Időjárás vagy klíma?

A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.

A Brit Meteorológiai Szolgálat kutatója, Richard Betts a BBC Zöld Szoba nevű környezetvédelmi témájú véleményrovatában hangsúlyozza: élesen el kell különíteni egymástól az időjárás és a klíma fogalmát. A klímaváltozás hipotézisét csak hosszú távú, nagyléptékű trendekkel, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek átfogó statisztikáival lehet igazolni vagy cáfolni, egyedi eseményekkel sohasem - húzza alá.

Extrém időjárási események mindig előfordultak. Hiba volna mindent a klímaváltozással magyarázni most, hogy központi téma lett a hírek között. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy évről évre mindenhol melegebb van, hanem azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedett az elmúlt évtizedek alatt - magyarázza a kutató. Amióta ezeket az adatokat feljegyzik, a 2000 és 2010 közötti évtized volt a legmelegebb, míg a második helyen 1990-2000, a harmadik helyen pedig 1980-1990 áll. A valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban volt, majd sorrendben 2005, 2003, 2002 és 2009-ben.

Téves tehát az a felvetés, miszerint a sok helyen példátlanul hideg idei tél cáfolná a globális felmelegedés tényét. Az is téves azonban, amikor valaki egy-egy hőhullámot, árvizet, aszályt vagy éhínséget közvetlenül a klímaváltozás bizonyítékának tekint - érvel Betts.

A klímaváltozás és az egyedi időjárási események összemosása megtévesztő. A kutató a téves híresztelésekért elsősorban a médiát teszi felelőssé, valamint egyes politikai és üzleti érdekcsoportokat, akik így próbálnak támogatást szerezni egy-egy politikai ügyhöz vagy gazdasági projekthez. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem maguk a klímakutatók nagyítják fel a felmelegedés problémáját, hogy biztosítsák kutatási programjuk finanszírozását.

Richard Betts azonban úgy véli, az klímakutatók is hibásak abban, hogy sokszor szó nélkül hagyják a klímaváltozás tényét megalapozatlanul felhasználó érveléseket. Betts szerint nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a tudományos eredmények kommunikációja terén.

forrás: MTI

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.