Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk

A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.

 

Széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik két tökéletesen egyforma hópehely. Alexey Kljatov, orosz származású fotóművész eddig soha nem látott részletgazdagságú, nagyfelbontású képei is alátámasztják ezt az elméletet.

A hókristályok változatos alakjukat az eltérő nedvességű és hőmérsékletű keletkezési környezetüknek köszönhetik. Egyes tudósok szerint az egyszerűbb formák alacsonyabb, míg a bonyolultabb formák inkább magasabb páratartalom esetén jönnek létre. A közönséges, hatágú dendritek körülbelül -16 és -12, az üreges oszlopok -10 és -6, míg a jégtűk -6 és -4 Celsius fok közötti hőmérsékleten alakulnak ki a leggyakrabban. Sőt, az is lehetséges, hogy egy hópehely a különböző formák kombinációja lesz, ahogy áthalad a különböző hőmérsékletű légrétegeken egy felhőn belül. De egy biztos: olyan sok tényező befolyásolja egy hókristály kinézetét és formáját, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két hópehely pontosan ugyanúgy nézzen ki.

Forrás : accuweather.com

Képek forrása: Alexey Kljatov / accuweather.com

Hírek, érdekességek

A német hőhullám már rekordokat döntött
Németországban is szokatlanul meleg a nyár vége, a vasárnap kezdődött hőhullámban hétfőn már rekordok is dőltek.
Három nap kellett a nyárból a hajnali fagyokig Kelet-Szibériában
Szibéria keleti részén még nyári idővel indult a hét, néhány nap múlva azonban megjelentek az első őszi fagyok. De mi ez az ottani télhez képest?
Újabb melegrekordok az országban
Pénteken hajnalban ismét melegrekord dőlt meg, majd délután a budapesti maximum is meghaladta a augusztus 26-ra vonatkozó legmagasabb értéket.
A reggeli fagy után kánikula Dél-Afrikában
A Dél-afrikai Köztársaság északi, szavannás vidékén érdekesen változékony a tél. A száraz hónapban hajnalonként mindig nagyon hideg van, napközben viszont tud őszi idő és kánikula is lenni.