Forróság a Balkánon és Kelet-Európában

Hétfőn még a Kárpát-medencében is közel rekordokat döntögető meleg volt, de egy hidegfront véget vetett a hőhullámnak. A Balkán-félszigeten és tőlünk keletre viszont tovább tombol a hőség.

Hétfőn 39,7 fokkal az idei nyár eddigi legforróbb napját élhettük meg, a hivatalos adatok szerint Pakson volt ilyen meleg. Sőt, a Budapesten aznapra vonatkozó érték még sosem volt ilyen magas a mérések óta, a fővárosban 37,7 fokkal új csúcs született. Keddre virradóra egy hidegfront érkezett, mely véget vetett az immáron negyedik hőhullámnak, felfrissült a levegő.

Tőlünk délre és keletre viszont nem voltak ilyen szerencsések: a Balkán-félszigeten és a Kelet-európai-síkságon továbbra is tikkasztó a helyzet: szerdán Európa legforróbb pontja Albániában volt, ahol Gjirokastra városban kereken 42 fokot mértek. De a görög főváros, Athén sem marad le: 41,8 fokkal övé az "ezüstérem". Emellett Oroszországban, Olaszországban, Máltán, Macedóniában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Törökországban és Kazahsztánban is többfelé túlszárnyalta a 40 fokot a csúcshőmérséklet, az éppen arrafelé nyaralók tehát nem panaszkodhatnak az időjárásra. 

Az előrejelzések szerint néhány napon belül arrafelé is mérséklődik a nagy meleg, de folytatódik a nyári idő.

Nálunk viszont egy magassági hidegcsepp hatására hétfőn reggel nem egy helyen akár 5 fok köré is hűlhet a levegő - az egy héttel azelőtti közel 40 fokhoz képest tehát jócskán ingadozik a hőmérséklet.

Fotó: Csejtei Nusi

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!