A Csendes-óceáni szigeteknél a lét a tét

Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szerint, a fejlett országoknak sürgősen cselekedniük kell, hogy segíthessenek a csendes-óceáni szigetek lakóinak megbirkózni a klímaváltozással.

A klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés miatt, 2050-re a Csendes-óceán Ázsiához közeli szigetein közel 75 millió ember kényszerülhet rá, hogy elhagyja az otthonát.

Barry Coates, az Oxfam új-zélandi igazgatója szerint az éghajlatváltozás kihatással lehet a csendes-óceáni térség anyagi helyzetére, illetve befolyásolhatja a térség fejlődését is. Az azonnali cselekvés hiányban a szegényebb országokban a fejlődést felváltja a folyamatos gazdasági hanyatlás.

A korallzátonyok és az olyan kis szigeteket mint amilyen Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek kiváltképp sérülékenyek. Ezen szigetek területének nagy része olyan egyedülálló korall-atollokon helyezkedik el, amelyek gyakran csak két-három méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Koroll-atolloknak nevezik a korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú szigeteket vagy szigetcsoportokat, amelyek a tengeri vulkánok körül keletkeznek.

A klímaváltozás várható következményei között szerepelnek az egyre hevesebb viharok, az egyre erősebb trópusi ciklonok, a talaj erózió és a tengerpartok pusztulása. A tudósok olyan egészségügyi kockázatoktól is tartanak mint a malária vagy a trópusi náthaláz elterjedése.

Ha a gazdag, fejlett országok, mint amilyen Ausztrália és Új-Zéland is, nem tesznek sürgős lépéseket az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésére, számos csendes-óceáni sziget lakhatatlanná válik.

A gazdaságilag fejlett országoknak 2020-ra legkevesebb 40 százalékkal, 2050-re pedig legalább 95 százalékkal kellene csökkenteniük károsanyag-kibocsátásukat, hogy a katasztrofális klímaváltozás elkerülhető legyen. Az Oxfam becslése szerint ehhez az országoknak évente 150 milliárd dollár ráfordításra lenne szükségük.

A cikkajánló kép forrása: abcnews.go.com

Hírek, érdekességek

Különlegesen meleg este érkezett a hidegfront
Csütörtökön nyáriasan meleg volt az este, amikor megérkezett a hidegfront. Az ország északkeleti részén záporok, zivatarok is kialakultak. A szél megerősödött, sőt pénteken és az egész hétvégén is gyakran lesz erős, olykor viharos a légmozgás.
Szélroham és zivatar kísérte a hidegfrontot
Szórványos zivatarokkal, helyenként 100 km/órás széllökéssel vonult át kedd késő délután a hidegfront. Baranyában például egy óra alatt 13 fokot hűlt a levegő.
Csak most kezdődik a tavasz Moszkvában
Április első felében többször visszatért a tél az orosz fővárosba, még szerdán is előfordult havas eső a térségben. A hónap végén azonban megérkezik az igazi tavasz.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.