A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi
(balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.


A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült
műholdképen jól látszik, hogy
a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.