A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi
(balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.


A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült
műholdképen jól látszik, hogy
a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.