A Bakony magasabb, mint a Mátra?!

Érdekes jelenség a Kárpát-medencét napok óta megülő hideg légpárna: néha előfordul, hogy adott időben egy alacsonyabb hegycsúcs kilátszik belőle, egy magasabb pedig nem. Így volt ez ma is.

Hazánk időjárását a napok óta a Kárpát-medencében tartósan megülő hideg légpárna határozza meg. Míg hétvégén a felszín közelében szürke, borongós, helyenként ködös volt az idő egész nap, addig a legmagasabb hegycsúcsokon szikrázó napsütésnek és kék égnek örülhettek a kirándulók. Igen ám, de a hidegpárna magassága térben és időben is folyamatosan változik: ma délelőtt a ködfelhő a Dunántúlon alacsonyabban helyezkedett el, mint keleten, így fordulhatott elő, hogy a hétvégével ellentétben ma délelőtt a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai – például a Kab-hegy (599 méter), a Pilis-tető (756 méter) és a Nagy-Hideg-hegy (864 méter) – a felhők fölött voltak; míg a Mátra és a Bükk csúcsai – például a Galya-tető (964 méter) és a Kékes (1014 méter) – benne maradtak a ködfelhőben.

Az ICI Interaktív Meteorológia nagy-hideg-hegyi (balra) és galyatetői (jobbra) webkamerájának képe 2013. december 16. 11:00-kor. A Börzsöny legmagasabb csúcsa még kiemelkedik a hidegpárna sűrű, tejfehér felhőtakarója fölé, de a Mátrában lévő hegycsúcsot teljesen ellepi a ködfelhő.

 

A magyarországi kivágatú, 2013. december 16. 11:00-kor készült műholdképen jól látszik, hogy a Dunántúli-középhegység és a Börzsöny legmagasabb csúcsai kilátszanak a Kárpát-medencét ellepő felhőtakaróból, míg a Mátra és a Bükk csúcsai – noha azok magasabbak – már nem. (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

A partok mentén időnként türkizre változik a tengerek színe. A jelenség különösen tavasszal látványos, hátterében mikroszkopikus lények állnak.
Szombaton itt a Föld Órája
Március utolsó szombatján lesz a Föld Órája, amikor a megmozduláshoz csatlakozók 20.30-tól egy órára lekapcsolják a világítást. Az eseményhez kapcsolódóan több városban is klímavédelmi rendezvényeket tartanak.
Kulcsszerepet játszanak a mangrovék a szénforgalomban
A mangrove erdők bolygónk egyik legfontosabb szén-nyelői, az utóbbi 5 évtized alatt azonban közel felére csökkent az állományuk.
Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is
Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.