Vihar közeleg
Meteorológiai értelemben viharról beszélünk, amikor a szélsebesség eléri, vagy meghaladja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet. Ez a Beaufort-skála 8-as fokozatának felel meg. A Beaufort szélerősségskála egy olyan fokozatrendszer, amelyet 1805-ben Francis Beaufort, a brit flotta kapitánya dolgozott ki a tengeri szél erősségének osztályozására. A skála főleg vitorlázók körében fontos, mert segítségével műszerek nélkül is könnyen meghatározható a szél jellege.
A 8-as fokozat esetén a hullámok meghaladják az 5 méteres magasságot, a hosszú hullámhegyeken a habok a szélirányhoz igazodva, vonalakba rendeződnek. A szél a fákról ágakat tör le, a nagyobb fák is erősen hajladoznak.
A Beaufort tapasztalati skála szerinti 8-as fokozat.
Az Adria és a Balaton időjárását jelentősen befolyásolják a kontinentális hatások, ezért különösen a tengeren időnként kiszámíthatatlanul, gyorsan változhat az idő.
Folyamatosan figyelni kell az időjárást
Az Adrián a hőmérséklet júniusban és szeptemberben a legkellemesebb. Júliusban és augusztusban általában forró, száraz idő uralkodik, és ilyenkor a szelek is gyengébbek. Ugyanakkor nyáron vigyázni kell a zivatarok átvonulásával. Az Adrián átlagban havi 6 nap zivataros, és a széllökések erőssége meghaladhatja a 8-as fokozatot.
A közelgő zivatar érezhető, látható jelei a megnövekvő páratartalom, szélcsend vagy gyenge szél, gyorsan növekvő, gomolyos felhők.
Nyáron az Adrián általában szélcsendes vizek vannak, ám ez főleg a nyílt tengert jellemzi. A partmenti vizeken nagy a különbség a napszakok között. A keleti partokon napközben északnyugati, az olasz partokon keleties, 2-5 fokozatú szelekre lehet számítani.
Parti szél és tengeri szél
Amikor forró nyári napokon a vízparton tartózkodunk, érezhetjük a víz felől érkező hűsítő szelet. A délelőtti órákban a szárazföld hőmérséklete magasabb lesz, mint a vízé, és ennek hatására beindul egy helyi légkörzés. A földfelszín fölötti meleg levegő felemelkedik, és helyére a tenger felől hűvösebb levegő áramlik. Ezt nevezzük tengeri szélnek, Horvátországban misztrálnak. Délután 2 körül a legerősebb, a forró nyári napokon élénk, elérheti a 10m/s sebességet is. A misztrál a szép idő jele és májustól októberig jellemző. Kimaradása az időjárás romlását jelzi.
A parti szél ennél jóval gyengébb. Késő délután kiegyenlítődik a tenger és a szárazföld közötti hőmérséklet-különbség, és gyengül a légmozgás. Éjszaka a vízfelszín a melegebb, ezért megfordul a légkörzés, és a szél a part felől fúj. A parti szelet a horvátok burínnak hívják.
Az Adria jellegzetességei - a bóra
A bóra egy bukószél, ami az Észak-Adrián sokszor előjel nélkül, nyáron szikrázó napsütésben viharos széllökésekkel indul be. Bórával egész évben találkozhatunk, de télen a leggyakoribb és legerősebb. Ilyenkor a ciklonos bórát csapadék is kíséri, előtte délnyugat felől erős felhősödés kezdődik. Felhős időben a bóra érkezését az északkeleten felszakadozó felhők jelzik. A szél Közép-Európa és a Földközi-tenger medencéje fölött lévő légnyomáskülönbség hatására alakul ki.
Hideg, száraz, északkeleties szél, a keleti partok felől fúj, és a parttól való távolsággal csökken az ereje. A hullámok, amelyeket létrehoz, nem nagyok és gyorsan távolodnak a szárazföldtől. A hullámok taraját levágja és a vízcseppeket a levegőbe emeli, ezért jelentősen csökken a látótávolság. Azonban a parttól távolabb, a szél gyengülésével egyre nagyobbak lesznek a hullámok.
Gyakori még a helyi bóra is a Velebit-hegység lejtőinél, ami rövid életű, de viharos széllökésekkel jár. Ilyenek a nyári bórák. A szigetek szárazföld felé néző kopár partjai, azok az öblök, ahol a növényzet feltűnően dél felé nő, különösen veszélyes területek. A bóra érkezése arról ismerhető fel, hogy előtte felhősapka takarja el a Velebit csúcsait. Ha a felhők növekszenek, akkor a bóra erősödésének a jelét látjuk, ha lefelé mozogva feloszlanak, akkor hamarosan elér minket a szél. Bórában az eddigi legnagyobb szélsebességet Makarskánál mérték, 250 km/h-t.
Fontos odafigyelni arra, hogy a horvát szigetek között a helyi hatások dominálnak, amelyek az általános időjárási helyzettel ellentétes hatásokat is okozhatnak. Egy magas sziget mögött viharossá erősödő, pöffös, veszélyes bukószél tud kialakulni, ugyanakkor egy alacsony és lapos sziget mögött biztonságot adó szélárnyék jöhet létre. Szigetek közötti átjárókban vagy alacsony hágók mögött még gyengébb általános szél mellett is viharos szélcsatornák lehetnek.
A tramontana
A tenger déli részén gyakori, északi irányból fúj, a bóránál gyengébb széllökések jellemzők rá. A bórához hasonló szél.
A levant
Egy keleties bóra, amely egyenletesebb erősséggel fúj. Általában északon fordul elő, hideg, esős idő kíséri.
A sirokkó (jugo)
Kétféle sirokkó létezik. Az egyik egy délkeleti, meleg, száraz szél, amellyel afrikai levegő áramlik a térségbe. Idején általában kevés a felhő. A másik egy délnyugati, nagy nedvességtartalmú áramlat, amely a Földközi-tenger középső és nyugati medencéje felől fúj.
A délnyugati, ciklonnal járó sirokkó gyakoribb és felhős, csapadékos idő kíséri. Jele lehet a folyamatosan szürkülő égbolt, ami lassan eltakarja a napot. Nagy szélcsend előzi meg, általában fokozatosan nő a szélsebesség. Gyakran csap át ciklonális bórába. Ilyenkor alakulnak ki a víztölcsérek az Adrián, ami rendkívül veszélyes jelenség. Aki ilyet lát, igyekezzen minél messzebb kerülni tőle, mert a közelében nagyon erős szelek fújnak.
A sirokkó nyáron 1-2 napig, míg télen 1-2 hétig is eltarthat. Nem olyan veszélyes, mint a bóra, mivel nem hirtelen kezdődik. Fokozatosan nő a sebessége, és egyenletesen, állandó erővel fúj. A szél általában a harmadik nap után viharossá fokozódik. Könnyebb előre jelezni, mint a bórát. Szép, nagy hullámokat kelt. Az állandó szélerősség miatt kellemes vitorlás élményt nyújt, mert a vitorlák folyamatosan dagadnak a széltől, így gyorsan lehet haladni.
Az Adria déli részén, ősszel és tavasszal a legerősebb. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az Adria két partján teljesen különböznek a szélviszonyok. Például a délnyugati sirokkó az olasz partoknál főleg délen erős, és északabbra csak egy gyengébb parti szélként jelentkezik. Ugyanakkor a horvát partoknál egészen az Isztriáig is viharos szél lehet.
Az anticiklonhoz tartozó sirokkóra felhőtlen vagy kissé felhős égbolt jellemző. Ez a szél okozza gyakran a Velencében megemelkedő tengerszintet.
Víz alatt Velence, az Adria gyöngyszeme sirokkó idején.
A nevere
A nyugat felől érkező viharokat neverének hívják. Elsősorban júniustól szeptemberig, az Adria északi részén fordul elő és Olaszország fölött keletkezik. Hirtelen alakul ki, ezért veszélyes lehet. Zivatar, jégeső és erős széllökések kísérik. Nehéz előre jelezni, mert viszonylag kis területre terjed ki és csak pár óráig tart.
Nyáron, fülledt levegőben vagy télen, ciklonban is kialakulhat. A téli nevere sokkal erősebb, és nagyobb területre terjed ki. Nyáron a fülledt meleg idő, a zivatarfelhők a nyugati horizonton, a páratartalom csökkenése a nevere közeledtét jelzi. A szél először az ellentétes irányból, keletről fúj, majd nyugatias irányba fordul. A vihar után friss, hűvös levegő marad.
A garbin
Általában nyáron fordul elő az északi Adrián. Nyugati, délnyugati irányból fúj. Rövid ideig tart, de nagyon veszélyes, viharos. Viszonylag ritka, tulajdonképpen szupercella okozza. Egy észak felé haladó ciklon déli oldalán alakul ki, amikor a Lyoni-öböl felett anticiklon helyezkedik el. Hirtelen érkezik, a viharos szelet heves esőzés, nagy hullámok kísérik. Előjele lehet a köd, párásság a horizonton, amiből egyszer csak kiemelkedik egy nagy fekete felhő, és néhány percen belül viharossá fokozódik a szél. Megjelenése előtt a magasban gyorsan mozgó felhőfoszlányok lehetnek jelei, amik más irányból jönnek, mint ahonnan a szél fúj. Képes akár 180 fokot is fordítani az alap szélirányon, ezért a szabadon horgonyzó hajókra nagyon veszélyes.
Rövidesen elkészül cikkünk folytatása, melyben a Balaton időjárásáról olvashat.
