A Szahara elérte Európát

A napokban Földünk legnagyobb homoksivatagából több száz kilométer hosszan elnyúló porfelhő húzódott kontinensünk délnyugati partjaihoz.

A hét elején egy alacsony nyomású képződmény alakult ki Észak-Afrika felett. Az ennek áramlási rendszerében kialakult erős szelek felkapták a Szahara homokját, és előbb nyugat, majd észak felé szállították, és egy több száz kilométer hosszú porfelhő jelent meg Portugália partjainál is.

A NASA felvétele 2011.04.06-án.

A levegőben lévő por számos nagyskálájú légköri folyamatban szerepet játszik. A porszemcsék egyfelől aeroszol, illetve kondenzációs részecskékként működnek, és elősegítik a felhő- és csapadékképződést. A porrészecskék és a kialakuló felhők másfelől megnövelik a hasznosítatlanul visszavert napsugárzást, vagyis egyfajta árnyékolóként viselkednek, hűtő hatást fejtenek ki.

A porral együtt különböző ásványi anyagok, elsősorban vasrészecskék is az atmoszférába kerülnek, amelyek száraz vagy nedves ülepedés útján az óceáni élővilág burjánzását segítik elő. Ezek ugyanis fontos tápanyagot jelentenek a tenger felszíni rétegeiben élő, a tápláléklánc alapját képező fitoplanktonok számára. Virágzó plankton telepek a fenti képen is láthatók, Portugália atlanti partjainál türkizes örvényekként jelennek meg, noha a homokvihar és eme planktonvirágzás között nincs szükségszerűen összefüggés.

Hírek, érdekességek

trópusi táj
Meglepő, hogy honnan származik a szennyező műanyagok nagy arány a természetben! Nem is hinnénk, hogy a ruházatunk használatával is szennyezzük a környezetet!
Csernobil_alhir_sugarzas
Rémisztő hírek terjengnek a világhálón, miszerint a mai napon a csernobili erdőtűz porfelhője elérheti hazánkat. Ebben a cikkben leírjuk, hogy mi igaz ebből a hírből.
HUSVET_IDOJARAS
Javában zajlik a tavasz 20 fok feletti hőmrsékleti értékeket mérhetünk országszerte. Sajnos nem sokáig örülhetünk, ugyanis a jövő hét elején jeletős változás jön! Az idei húsvéti locsolást az időjárás biztosítja!
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!