A Szahara elérte Európát

A napokban Földünk legnagyobb homoksivatagából több száz kilométer hosszan elnyúló porfelhő húzódott kontinensünk délnyugati partjaihoz.

A hét elején egy alacsony nyomású képződmény alakult ki Észak-Afrika felett. Az ennek áramlási rendszerében kialakult erős szelek felkapták a Szahara homokját, és előbb nyugat, majd észak felé szállították, és egy több száz kilométer hosszú porfelhő jelent meg Portugália partjainál is.

A NASA felvétele 2011.04.06-án.

A levegőben lévő por számos nagyskálájú légköri folyamatban szerepet játszik. A porszemcsék egyfelől aeroszol, illetve kondenzációs részecskékként működnek, és elősegítik a felhő- és csapadékképződést. A porrészecskék és a kialakuló felhők másfelől megnövelik a hasznosítatlanul visszavert napsugárzást, vagyis egyfajta árnyékolóként viselkednek, hűtő hatást fejtenek ki.

A porral együtt különböző ásványi anyagok, elsősorban vasrészecskék is az atmoszférába kerülnek, amelyek száraz vagy nedves ülepedés útján az óceáni élővilág burjánzását segítik elő. Ezek ugyanis fontos tápanyagot jelentenek a tenger felszíni rétegeiben élő, a tápláléklánc alapját képező fitoplanktonok számára. Virágzó plankton telepek a fenti képen is láthatók, Portugália atlanti partjainál türkizes örvényekként jelennek meg, noha a homokvihar és eme planktonvirágzás között nincs szükségszerűen összefüggés.

Hírek, érdekességek

A napokon át tartó szürke, fényszegény időjárásnak nagyon komoly következményei lehetnek. Sokan tapasztalnak orvosmeteorológiai tüneteket, fáradtak, a reflexek tompák, megnő a reakció idő.
frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.