A Balkán-félszigeten heves esőzéseket követően több folyó kilépett medréből, hatalmas területek árasztva el. Több lakóépület víz alá került, az utcák járhatatlanná váltak. A felázott talaj földcsuszamlásokat is eredményezett. Egyes régiókban elrendelték a szükségállapotot. Az ítéletidő leginkább Albániát, Bulgáriát, Szerbiát és Montenegrót, Boszniát és Horvátország nyugati vidékét érintette.
A Bosznia és Szerbia határán húzódó Drina folyó nagy területeket öntött el, ezreket kellett kimenekíteni az ár elől. Összeomlott a telefon- és áramszolgáltatás is. Szerbia és Montenegró határán, a Belgrádtól 200 kilométerrel délnyugatra fekvő Brodarevo mellett a víz elmosott egy hidat. Albániában több mint 700 lakóházat rongált meg az árhullám, és mintegy 14 ezer hektár szántóföld került víz alá. Több kisebb települést teljesen körbezárt a víz. A montenegrói határ közelében fekvő Shkodra városában fél méter magasan állt a víz.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot egy a Balkán-félsziget fölé húzódó alacsony nyomású képződmény okozta. A ciklon hátoldalán hideg levegő áramlott be Kelet-Európa felől, ami itt találkozott a Földközi-tenger felől érkező még meleg légtömegekkel. A hideg és meleg légtömegek határán labilizálódott a légkör, aminek hatására tartós és intenzív csapadéktevékenység kezdődött. Kevesebb, mint 48 óra leforgása alatt helyenként 100 mm eső esett.
A hétvégén már anticiklon épült ki a térségben, így alapvetően szárazra fordult az idő.