Áradások a Balkán-félszigeten – helyenként félméteres víz

A hét közepén intenzív esőzés kezdődött a Balkán-félszigeten, ami áradásokhoz és fölcsuszamlásokhoz vezetett, néhol félméteres vízoszlop öntötte el az utakat.

A Balkán-félszigeten heves esőzéseket követően több folyó kilépett medréből, hatalmas területek árasztva el. Több lakóépület víz alá került, az utcák járhatatlanná váltak. A felázott talaj földcsuszamlásokat is eredményezett. Egyes régiókban elrendelték a szükségállapotot. Az ítéletidő leginkább Albániát, Bulgáriát, Szerbiát és Montenegrót, Boszniát és Horvátország nyugati vidékét érintette.

A Bosznia és Szerbia határán húzódó Drina folyó nagy területeket öntött el, ezreket kellett kimenekíteni az ár elől. Összeomlott a telefon- és áramszolgáltatás is. Szerbia és Montenegró határán, a Belgrádtól 200 kilométerrel délnyugatra fekvő Brodarevo mellett a víz elmosott egy hidat. Albániában több mint 700 lakóházat rongált meg az árhullám, és mintegy 14 ezer hektár szántóföld került víz alá. Több kisebb települést teljesen körbezárt a víz. A montenegrói határ közelében fekvő Shkodra városában fél méter magasan állt a víz.

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot egy a Balkán-félsziget fölé húzódó alacsony nyomású képződmény okozta. A ciklon hátoldalán hideg levegő áramlott be Kelet-Európa felől, ami itt találkozott a Földközi-tenger felől érkező még meleg légtömegekkel. A hideg és meleg légtömegek határán labilizálódott a légkör, aminek hatására tartós és intenzív csapadéktevékenység kezdődött. Kevesebb, mint 48 óra leforgása alatt helyenként 100 mm eső esett.

A hétvégén már anticiklon épült ki a térségben, így alapvetően szárazra fordult az idő.

Hírek, érdekességek

Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.