Zsugorodó madarak

Az nem újdonság, hogy a klímaváltozás nemcsak minket, embereket érint, hanem a növény- és állatvilágot is. Miközben a kormányok nemzetközi egyezmények segítségével igyekszenek mérsékelni a klímaváltozás hatásait, úgy tűnik, egyes állatfajok már az új, melegebb éghajlathoz idomulnak.

Ausztrál biológusok nemrégiben meglepő eredményre jutottak kutatásaik során. Nyolc különböző helyi madárfajt tanulmányozva azt tapasztalták, hogy az elmúlt száz év alatt méretük csökkent. A folyamat hátterében a globális felmelegedés állhat.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem egyik biológusa, Janet Gardner elmondása szerint a ma élő madarak mintegy négy százalékkal lettek kisebbek elődeiknél. Megfigyelések szerint a madarak, csakúgy, mint más állatfajok, a melegebb éghajlatokon általában kisebb méretűek, mint egyébként, ugyanis a kisebb testméret révén sokkal gyorsabban tudják leadni a felesleges hőt. Így ugyanazon faj példányai a sarkvidékek környékén nagyobbak, mint az egyenlítői területeken.

A tanulmány során fény derült arra, hogy a Sidney-ben ma élő madarak akkora méretűre zsugorodtak, mint a körülbelül 1000 kilométernyivel északabbra és hét szélességi körrel az Egyenlítőhöz közelebb fekvő Brisbane-ben honos társaik.

Úgy tűnik tehát, hogy a madarak testfelületük csökkentésével már elkezdtek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, így minimalizálva az őket érő hőstresszt.

Hírek, érdekességek

Kedden helyenként ismét lehullott jó félhavi csapadék, és a napokban még várható újabb országos eső. A folyók áradnak, a belvízhelyzet romlik. Vasárnaptól ígérkezik tartósabb javulás.
Halálos földcsuszamlást okozott az esőzés Brazíliában
Brazília délkeleti részét heves esőzések áztatták, ami a Rio de Janeiro környéki hegyvidéki területeken földcsuszamlásokhoz vezetett. A természeti katasztrófa a híradások szerint legalább 24 ember életét követelte.
Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.
Európa széleire szorulnak a ciklonok
Egy nyugatról kelet felé helyeződő anticiklon osztja ketté Európát, átmenetileg a kontinens délnyugati és északkeleti részei fölé szorítva a ciklonokat.