A vulkáni por lenne a megoldás?

A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.

A kutató intézet egy nagyszabású programot kíván elindítani a világ tudósainak összefogásával, melynek keretében a Föld éghajlatát mesterséges eszközökkel kívánják befolyásolni. Az ötlet talán nem meglepő, miután a világ vezetői csak nehezen tudnak egyezségre jutni az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésével kapcsolatban. Az elgondolás egyben alternatívát is biztosítana a kormányok számára, amennyiben a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón nem sikerül megállapodni az emisszíó csökkentésben.

A Királyi Társaság javaslata az, hogy kéntartalmú, úgynevezett aeroszol részecskéket juttassanak a légkör felső rétegeibe. Az elgondolás alapját elsősorban a Mount Pinatubo 1991-es kitörése szolgáltatja, amikor is mintegy 20 millió tonnányi kénrészecske került az atmoszférába, és ez közel 0,5 fokkal csökkentette a globális átlaghőmérséklet, míg kimosódott a légkörből. A szulfid részecskék ugyanis visszaverik a Napból érkező rövidhullámú sugárzás egy részét, így az nem jut le a földfelszínre, és nem fordítódik a légkör felmelegítésére. A vulkáni eredetű por hűtő hatása általában, a kitörés erősségétől és a légkörbe került hamu mennyiségétől függően, 1-2 évig érezhető.

Hírek, érdekességek

Tavaszt hozott "jégtörő" Mátyás
Február 24-én rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki Magyarország nyugati és keleti tájai között - a szokatlan időjáráshoz extrém élettani hatások párosulhatnak. Na és mit mond a néphagyomány: itt van már a tavasz?
Jégeső tombolt decemberben!
Rendkívüli téli zivatarok taroltak az országban december 20-án, szombat este. Több olyan vihar is kialakult, amelyekből még jégeső is esett!
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.