Világszerte tovább emelkedik az üvegházgázok koncentrációja

Aggodalomra ad okot, hogy (az előzetes várakozásokkal ellentétben) tavaly tovább emelkedett a légkör üvegházgáz-koncentrációja.

A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration - magyarul Nemzeti Éghajlati Adatközpont) szerdán kiadott egy tanulmányt, amelyből kiderül: az elmúlt évben a globális felmelegedést okozó gázok, mint például a szén-dioxid és a metán mennyisége tovább emelkedett az atmoszférában. A tény már csak azért is elkeserítő, mert manapság másról sem lehet hallani, minthogy a fejlett és fejlődő országok visszafogják a károsanyag-kibocsátásukat, éppen az üvegházhatás mérséklése érdekében. A vizsgált, „átlagos üvegházgáz index"-nek nevezett változót 1,29-nek mérték 2010-ben. Mindez azt jelenti, hogy az ember által a légkörbe juttatott üvegházhatású anyagok 29%-kal nagyobb mértékben vannak jelen a levegőben az összehasonlítás bázisévének tekintett 1990 óta.

A CO2-koncentráció antropogén eredetű emelkedéséért továbbra is a kőolaj, a földgáz, valamit a szén tüzelése okolható. A következmények pedig beláthatatlanok lehetnek: köztudott, hogy a klímaváltozás növekvő élelmiszer- és vízhiányt okoz, segíti egyes fertőző betegségék terjedését, és hatással van a társadalomra, mezőgazdaságra, az egyes országok gazdaságára. Míg a globális szén-dioxid mennyiség 1990-ben 354 ppm (db/millió darab, gáz esetében cm3/m3, térfogatszázalék) volt, addig 2009-ben 386-nek, míg 2010-ben 389-nek adódott ez az érték. Az ipari forradalom előtt a szint csupán 280 ppm volt, vagyis azóta jelentősen dúsult a szén-dioxid koncentrációja a levegőben. Vizsgálatok szerint a felmelegedéshez a CO2 nagyjából 69%-al járul hozzá az antropogén összetevők közül.

Nem csak a szén-dioxid okolható a felmelegedésért: a metán, a különféle nitrogén-oxidok ugyanígy komoly mértékben fokozzák a felmelegedést, és ezek szintje szintén emelkedett a tavalyi évben.

Úgy tűnik tehát, hogy a hosszabb tartózkodási idejű üvegházhatású gázok még sokáig problémát fognak okozni társadalmunk számára, és valószínűleg tovább kell szigorítani a már meglévő, mérséklést előíró intézkedéseket. Mindezek ellenére a legújabb adatok szerint soha annyi káros anyagot nem bocsátottak a levegőbe az amerikai gyárak, mint 2010-ben.

Hírek, érdekességek

Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.