Vasárnap kell visszaállítani az órákat

Október utolsó hétvégéjén ér véget a nyári és kezdődik a téli időszámítás – a szombatról vasárnapra virradó éjszaka 3-ról 2 órára kell visszatekernünk az óráinkat. Átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

A téli-nyári időszámítás bevezetésének célja az energiatakarékosság volt, ezzel akarták elérni, hogy kevesebbet kelljen közvilágításra költeni. A nyári időszámítást rendszeresen először az Egyesült Államokban vezették be 1918-ban, bár előtte már mások is használták az I. Világháború alatt – igaz, ők a két háború között visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon rendszeresen 1980 óta állítjuk át évente kétszer az óráinkat az Európában elterjedt egységes szabályok szerint.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 1949 óta gyűjti a fogyasztási adatokat. A 2012-es adatok szerint az óraátállítással egy 30-40 ezres város éves áramfogyasztását takaríthatjuk meg Magyarországon. Ugyanakkor az óraátállítás ellenzői szerint az emberek életvitele olyannyira megváltozott az elmúlt évek során, hogy már nem éri meg az átállítással bajlódni, mert nem takaríthatunk meg vele jelentős energiát.

Egy azonban biztos: az óraátállítás átmenetileg jelentősen kihat a bioritmusunkra. El kell telnie néhány napnak, amíg a szervezetünk alkamazkodik az idő-eltolódáshoz – ilyen szempontból hasonlít a nagyobb távolságú repülések során tapasztalt ún. „jet-lag”-hez. Addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat is tapasztalhatunk – ezek a hatások főként a kisgyermekeknél és az idősebbeknél jelentkezhetnek, hiszen az ő belső órájuk lassabban reagál a hirtelen változásokra.

Hírek, érdekességek

Fáztak Athénban, miközben Oslóba megjött a tavasz
Vasárnap a norvég fővárosban öt fokkal melegebb volt, mint Athénban, és a helyzet hétfőn sem sokat változott. Kiadós eső hullott a mediterrán térségben.
Záporok, zivatarok szelik át az országot
A szeszélyes idő ma is folytatódott, és a kora délutáni órákban már többfelé jelentek meg tornyos gomolyfelhők az égen. A záporok mellett dörgésre és villámlásokra is sor került.
Porviharok a Közel-Keleten és hazánkban
Kedden homokviharok söpörtek át az sivatagos arab országokon, de az elmúlt napokban nálunk sem volt ritka a jelenség. Egyik olvasónk is lencsevégre kapott egyet.
Ebben az évben eddig 750 tornádót jelentettek az Egyesült Államokban. A legfrissebb megfigyelések szerint nem a Tornádó Sétányon alakul ki a legtöbb pusztító forgószél.