Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?

Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.

A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint Szervác, Pongrác, Bonifác (május 12, 13, 14) és Orbán (május 25) napjai. Ilyenkor az évszázados megfigyelések szerint lehűlés, akár talajmenti fagy is várható. A meteorológia tudománya sokat fejlődött az elmúlt 100 évben, egyre inkább kiszorította a népi időjárás-jóslatokat a természettudományos modellezésen alapuló prognózis. Néhány regula, köztük a fagyosszentek azonban még a mai napig is megbízhatóan jelzik előre az időjárás-változást.

A most hétvégén érkező hidegfront mögött ugyanis északias áramlással hideg levegő érkezik a Kárpát-medence térségébe, és a jelenlegi számítások szerint a fagyzugos helyeken a nyugalomba jutott hidegebb levegőben kedden hajnalban lehet majd gyenge talajmenti fagyra számítani, azaz Bonifác napján. Igen csípősek lesznek tehát a reggelek a következő hét elején, a friss és pontos prognózisért érdemes folyamatosan figyelni az előrejelzéseket, hiszen a matematikai modellezésen alapuló előrejelzések a bekövetkezési időpont közeledtével válhatnak igen pontossá.

A GFS modell ensemble (együttes) modellfuttatásának eredményein is jól látszik, hogy a hétvégén az ilyenkor szokásos (piros vonal) alatt fog alakulni a 850 hPa-os nyomási szint (kb. 1500 m magasságban lévő levegőréteg) hőmérséklete (felső görbék), és csapadék is várható a főváros térségében (alsó görbék)

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.