Vízhiánytól szenved India legcsapadékosabb vidéke

A világ egykor legcsapadékosabb területe, Cherrapunji egyre szárazabbá válik: évente 20 százalékkal csökken a lehulló csapadék mennyisége, és már vízhiánnyal is küszködik a vidék.

Cherrapunji a Khasi-hegység nyugati oldalán fekszik, az indiai Meghalaya állam északkeleti részén. A lakosok szerint a vidék egyre melegebbé és szárazabbá válik - és mindezt a globális felmelegedés hatásának tulajdonítják. Az időjárás-változást ugyanis nem okozhatja az erdőirtás vagy az ipari létesítmények, hiszen a kevés erdőt, ami a területet borítja, szentként tisztelik, és mindössze egy cementgyár található a közelben.

A helyi meteorológiai szolgálat munkatársai szerint az átlagos éves csapadékösszeg közel 20 százalékkal esett vissza az elmúlt öt év során - a csökkenő tendencia azonban már egy évtizede kimutatható. Elmondásuk szerint 2005 óta évente csupán 8-9 ezer milliméter eső hullik a térségben, szemben a korábban jellemző átlagos 11 ezer milliméterrel.

A hatások már jelenleg is érezhetőek, a legnagyobb problémát a víz hiánya okozza. A hosszabb nyarak és rövidebb telek magasabb hőmérsékletekkel és alacsonyabb nedvességtartalommal járnak együtt.

Mindeközben a népesség is egyre növekszik, ami tovább fokozza a problémát. Míg 1961-ben 7 ezren lakták a települést, ma már tizenötször annyian élnek itt. Így egyre kevesebb vízkészlet jut egyre nagyobb népességre.

1861-ben Cherrapunji még abszolút rekordot állított fel közel 23 ezer milliméteres éves csapadékösszegével. A jövőben ekkora mennyiségű csapadékra már nincs kilátás, habár a területet a monszun idején még mindig kiadós esőzések érik. Korábban azonban a téli hónapok alatt is sok csapadék hullott, ami ma már nem jellemző.

A közelben fekvő Mawsyram, a világ másik legcsapadékosabb vidéke évi közel 12 ezer milliméteres összeggel, szintén egyre csapadékszegényebbé válik. A nyári hónapokban mindkét területen 2-3 Celsius fokkal, míg télen valamivel kevesebbel emelkedtek a maximum hőmérsékletek. Emellett, a nyár egyre hosszabbá válik, és egészen novemberig kitart.

A klíma megváltozása az idegenforgalomra is kihat, egyre kevesebb turista keresi fel a vidéket, hiszen a terület érdekességét a felhők és a kiadós esőzések adták.

Hírek, érdekességek

Özönvíz sújtotta Zala megyét
A kedd este érkezett markáns hidegfront nem fukarkodott a csapadékkal: a Dunántúl egyes részeire pár óra alatt két teljes havi eső zúdult le!
Országos eső indult szerda délután
2014. július 30-án szerdán markáns kettősfront érte el hazánk térségét. A zivatarok várhatóan országszerte jelen lesznek egészen péntekig. Az extrém időjárásnak extrém élettani hatásai vannak. Cikkünk humánmeteorológiai tartommal olvasható.
Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Hétfőn is tomboltak a zivatarok
A vasárnapi égzengés után hétfőn napközben is megjelentek a konvektív csapadékot adó zivatarcellák. Intenzitásuk némiképp alulmúlja a vasárnapit, a főváros ismét elázott.