Szondák figyelik a földi vízkészleteket

Az Európai Űrhivatal (ESA) tájékoztatása szerint tegnap éjszaka két műholdat lőttek fel a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt hatásainak megbecslésére.

A Talajnedvesség és Óceáni Sótartalom (SMOS), valamint a Proba-2 névre keresztelt szondákat egy észak orosz állomásról állították napszinkron pályára - vagyis a pálya síkja és a Nap iránya által bezárt szög állandó, ezért mindig ugyanabban az időben halad el egy adott terület felett . A második szonda, a Proba-2 alapvető feladata új fejlesztésű technológiák tesztelése lesz, de egyúttal a Nap megfigyeléséhez és az űridőjáráshoz kötődő kísérleteket is végrehajt majd. Elődjét, a hasonló célokat szolgáló Probe-1-et még 2001-ben lőtték fel, és további két szondán dolgoznak a mérnökök.

Az SMOS szonda feladata a talajnedvességre és az óceánok sótartalmára vonatkozóan mérések végzése, és fellövésével immár rendelkezésre áll az első, ilyen feladatokat ellátó űrbázisú megfigyelő állomás. Ezáltal az SMOS fontos és mindeddig hiányzó adatokat fog szolgáltatni bolygónk vízkörzésével kapcsolatosan.

A szonda egyúttal segíti majd a meteorológusok munkáját is az extrém időjárási események előrejelzésében, illetve hozzájárul az ultrarövid távú (néhány órás) előrejelzések megbízhatóságának növeléséhez.

Yann Kerr, a projektet vezető kutató szerint a klímaváltozás folyamatához nem férhet kétség, azonban a csapadékmennyiségre és eloszlásra, a párolgásra, a lefolyásra, valamint az aszály- és áradásveszély alakulására kifejtett hatásai még homályosak. Elmondása szerint a rendelkezésre álló víz mennyisége jobban befolyásolja ezeket a paramétereket, mint a hőmérséklet.

Az SMOS-nek két szorosan összefüggő küldetést kell tejesítenie. Egyrészt háromnaponta bolygószerte megméri a talaj nedvességtartalmát 1-2 méteres mélységben. Az eredmények felhasználásával a remények szerint javulni fog a rövid- és középtávú előrejelzés beválása.

Az SMOS emellett nyomon követi a növények fejlődését és fotoszintézisét. Ez a földi szén ciklus, a kibocsátott és elnyelt CO2 mennyiségének megbecsléséhez szükséges. A másik fő feladat pedig a tengerfelszíni vizek sótartalmában bekövetkező változások megfigyelése, ami az óceáni cirkulációról ad majd bővebb információkat. Az óceáni cirkuláció fontos éghajlat-alakító tényező, hiszen ez végzi a hőtranszport nagy részét az egyenlítői területek felől a pólusokhoz.

Egyes korábbi tanulmányok felvetették, hogy a felmelegedés megbonthatja ezt a cirkulációt, ami drasztikusan megváltoztathatja a regionális éghajlati viszonyokat.

Az SMOS a tervek szerint három évig marad az űrben, illetve, ha minden jól megy, még további két évvel meghosszabbíthatják küldetését.

Hírek, érdekességek

A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.
Vihar a Balatonnál
A 2014. augusztus 27-én érkezett kettősfront átvonulása komoly zivatarok kialakulásához vezetett. A Balaton térségében peremfelhőt filmeztünk. A következő napokban már javul az idő.