Minden évben január 4-ére esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz. Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július 5-re esik.
Nem véletlen, hogy a fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el, egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.
A Föld napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig 152,1 millió km-re található a Naptól.
Az aphéliumtávolság és a perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a legkisebb az égitest pályasebessége.
Annak ellenére, hogy ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.
A perihélium és aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép forrása: solarsystem.nasa.gov)
